A munkához való jog mint személyiségi jog a sérelemdíj fényében

Jogi szakcikk

A kérdés tétje nem kicsi: amennyiben a munkához való jog személyiségi jognak minősül, az akár olyan jogértelmezéshez is vezethet, amely szerint egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés önmagában jogosultságot teremthet a munkavállaló számára sérelemdíj követelésére. Ennek megítéléséhez azonban át kell tekinteni a munkához való jog és a személyiségi jog tartalmát és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat fejlődését.

A munkához való jog régen és most

A korábbi Alkotmányunk kimondta, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az Alkotmánybíróság egy 1994-ben hozott határozatában kifejtette, hogy a munkához való jognak kétféle értelmezése van: az alanyi jogi értelemben vett munkához való jog és a szociális jogi értelemben vett munkához való jog. Az alanyi jogi értelmezés a rendszerváltást követően már nem alkalmazható, mivel az állam részéről lehetetlen annak biztosítása, hogy mindenkinek legyen kereső tevékenysége. A szociális jogi értelmezés azonban továbbra is él és a munka megszerzésének és megtartásának jogát jelenti.

Hatályos Alaptörvényünk – a fentiekkel összhangban – a munkához való jogot akként értelmezi, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.

Alkotmányos alapjog, emberi jog, személyiségi jog

Az általános értelemben vett személyiségi jog fogalmát sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk nem határozza meg, figyelemmel arra, hogy az uralkodó álláspont szerint annak tartalmát pontosan meghatározni nem lehet. Összefoglaló jelleggel a személyiségi jog magába foglalja az ember életét, testi épségét, méltóságát, és nem vagyoni értékeit. A hatályos Polgári Törvénykönyv kifejezetten nevesít egyes személyiségi jogokat (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog, a jóhírnév és a becsület védelme, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog, stb.), amelyek közül több (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog) egyúttal alkotmányos alapjog is.

A Polgári Törvénykönyv indokolása szerint a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok katalógusával. Az indokolás kifejezetten kiemeli, hogy a törvény el kívánja kerülni, hogy a magánjogi kódex azokat az alkotmányos szabadságjogokat és nemzetközi egyezményekbe foglalt emberi jogokat is tartalmazza, amelyeknek érvényesülését az államnak közjogi eszközökkel kell biztosítania, s amelyek védelmére a polgári jogi eszközök egyáltalán nem vagy csak kevéssé alkalmasak. Mindezek alapján kérdéses, hogy a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog, mint alkotmányos alapjog, személyiségi jognak minősül-e. Lássuk, hogy az ítélkezési gyakorlat miként látja ezt a kérdést.

A munkához való jog megítélése az ítélkezési gyakorlatban

Az egyik legkorábbi, fenti témában született ítéletében (BH1999.402) a Legfelsőbb Bíróság a munkához való jogot önálló személyhez fűződő jogként értelmezte. A Legfelsőbb Bíróság szerint az ember személyiségének kiteljesedését alapvetően a társadalmilag hasznos munkavégző tevékenysége biztosítja, amely a személyiség elsőrendű fontosságú megnyilvánulása. Ezért az ügyben a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy önmagában a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével (akár többlettényállási elem nélkül) a munkáltató a munkavállalónak a munkához való jogát, mint személyhez fűződő jogát közvetlenül megsértette.

A fenti, sokak által bírált igencsak tág jogértelmezéstől eltérően a Debreceni Ítélőtábla egy 2005-ben született döntésében úgy foglalt állást, hogy nem jelenti a polgári jog által védett személyiség sérelmét, ha a munkáltató a jogszabályi előírások téves értelmezésével, vagy formai előírások megszegésével, de egyébként a személyiségi jogok megsértése nélkül szünteti meg a munkaviszonyt. Vagyis egy jogellenes munkaviszony megszüntetés nem feltétlenül jár együtt a személyiségi jogok (azon belül is a munkához való jog) megsértésével. Egy másik ítéletében a Debreceni Ítélőtábla rámutatott, hogy nem indokolt az ún. „második generációs” állampolgári jogokat (pl. a munkához való jogot) polgári jogi védelemben részesíteni. Az e jogok körébe tartozó kötelezettségek, illetve sérelem esetén ugyanis annak kiküszöbölése az Alkotmány hivatkozott rendelkezései, valamint az egyes alkotmányon alapuló törvényekben szabályozott eljárásra tartozik. Ezt a jogértelmezést tükrözi a Szegedi Ítélőtáblának egy 2011-es döntése is, amely szerint önmagában a munkaviszony jogellenes megszüntetése személyiségvédelmi igényt nem alapoz meg, mivel a munkához való jog, mint szociális alapjog kötelezettje az állam, ezért e joggal kapcsolatban a munkáltató azzal követhet el jogsértést, ha megszegi a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, továbbá a munkaviszonyból fakadóan a munkavállalót megillető jogokra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket.

Figyelmet érdemel a Fővárosi Ítélőtáblának két közelmúltban hozott ítélete (mindkét ítélet 2016-ban született). Az egyik esetben a bíróság megállapította, hogy egy jegyző jóhírnevét és munkához való jogát azzal sértették meg, hogy egy internetes oldalon a jegyző hivatalvesztését megállapító önkormányzati határozat mellett nem tüntették fel azt a bírósági ítéletet, amely szerint ezek a határozatok jogellenesen szüntették meg a jegyző közszolgálati jogviszonyát. A jegyző ennek következtében éveken keresztül nem tudott elhelyezkedni, mivel a fegyelmi határozat bárki számára elérhető volt az interneten.

A cikk szerzője: Dr. Pap Máté

Az ügyben tehát a Fővárosi Ítélőtábla személyiségi jogként értelmezte a munkához való jogot, mondván az ember személyiségének kiteljesedésében, a társadalmi és önértékelésben a munka és a foglalkozás, az ezen a téren elért egyéni teljesítmény és az ehhez kapcsolódó társadalmi elismertség igen jelentős szerepet játszik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a munkához való személyiségi jogi sérelem nem a konkrét munkaviszony jogellenes megszüntetésében, hanem abban állt, hogy a munkáltató éveken át ellehetetlenítette, hogy a végzettségének megfelelő munkakörben helyezkedhessen el (vagyis a nem vagyoni kártérítés megállapításához egy többlettényállási elem társult). A bíróság úgy látta, hogy a kialakult helyzet a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott sérelemtől függetlenül, további kompenzálásra szorul. A másik, nem jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perben, egy rendőrrel szemben tiltott pornográf felvétellel való visszaélés miatt indítottak büntetőeljárást és egyidejűleg felfüggesztették a beosztásából. A büntetőeljárás végül jogerősen felmentő ítélettel zárult, ugyanakkor a rendőr az ellene éveken keresztül tartó eljárás miatt olyan súlyos egészségromlást szenvedett el, amelynek következtében alkalmatlanná vált hivatásának ellátására, ezért beosztásából felmentették. A rendőr a munkához való jogának megsértésére alapozva érvényesített nem vagyoni kártérítést. A Fővárosi Ítélőtábla ebben az ügyben is személyiségi jogként értelmezte a munkához való jogot, és kimondta, hogy a munkavállaló sérelme abban áll, hogy a megfelelő munkakörben történő munkavégzése ellehetetlenült.

Merre tartunk?

Bár a kérdés még nem dőlt el, de a fenti bírósági döntések fényében úgy látszik, hogy az ítélkezési gyakorlat a munkához való jogot személyiségi jogként értelmező irányba fejlődik. Mindazonáltal az is körvonalazódni látszik, hogy a munkához való jog megsértésének megállapításához a bíróságok nem elégszenek meg a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, hanem ezen felül többlettényállási elemet is megkövetelnek.

Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Jogi szakcikk
Az álláshirdetések és az állásinterjúk buktatói

Az év elején rengeteg munkavállaló keres új munkahelyet és sok munkáltató a munkaerő bővítésével kívánja fellendíteni cégét. Ebből adódóan az év első hónapjaiban nagyobb figyelem irányul az álláskeresőkre, az álláshirdetésekre és ezzel együtt az állásinterjúkra is.  A munkáltatóknak a munkaviszonnyal kapcsolatban be kell tartaniuk az egyenlő bánásmód követelményét, azaz nem …

Jogi szakcikk
Jogszerű-e az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon?

A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes …

Jogi szakcikk
Munkahelyi dohányzás – avagy az idő pénz?

Az utóbbi időben bejárta a magyar és a világsajtót a hír, amely szerint egy japán cég évi 6 nap fizetett szabadságot ad a nemdohányzó munkavállalóinak, ezzel is ösztönözve a dohányzásról való leszokást és a dohányszünetek megszűnését. Magyarországon ilyen üzleti döntésről nem tudunk, de a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének …