Publikáció – Dr. Karika Márton: Vajon jár-e a munkavállalónak munkabér, ha a munkáltató nem tud részére munkát adni?
Az állásidő az az idő, amelyben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud …
Négy tévhit a munkaidőkerettel kapcsolatban
A munkaidőkeret a rendes munkaidő mértékének az általános (azaz a hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás) munkarendtől eltérő beosztása. A munkaidőkeret egy munkaidő-szervezési módszer egyenlőtlen munkaerőigény esetére. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkáltató a teljesítendő munkaidőt egy hosszabb időszakra vetítve határozza meg, lehetővé téve azt, hogy rugalmasan, a gazdasági érdekeinek …
A munkához való jog mint személyiségi jog a sérelemdíj fényében
A kérdés tétje nem kicsi: amennyiben a munkához való jog személyiségi jognak minősül, az akár olyan jogértelmezéshez is vezethet, amely szerint egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés önmagában jogosultságot teremthet a munkavállaló számára sérelemdíj követelésére. Ennek megítéléséhez azonban át kell tekinteni a munkához való jog és a személyiségi jog tartalmát és az azzal …
Munkahelyi dohányzás – avagy az idő pénz?
Az utóbbi időben bejárta a magyar és a világsajtót a hír, amely szerint egy japán cég évi 6 nap fizetett szabadságot ad a nemdohányzó munkavállalóinak, ezzel is ösztönözve a dohányzásról való leszokást és a dohányszünetek megszűnését. Magyarországon ilyen üzleti döntésről nem tudunk, de a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének …
Az outsourcing munkajogi szabályai
A cégek a hatékony munkaszervezés és a költségcsökkentés érdekében gyakran bizonyos tevékenységeik kiszervezése mellett döntenek. A kiszervezés vagy outsourcing jogi szempontból azt jelenti, hogy a cégek meghatározott gazdasági funkcióik működtetését nem belső erőforrásból, hanem külső vállalkozások útján biztosítják. Ezt jellemzően gazdasági megfontolások indokolják, melynek során azonban sokszor nem veszik figyelembe, …
Lehetséges-e a munkavállalók „röghöz kötése”?
A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy jogellenes annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig …
Dr. Bán Gergely – A versenytilalmi korlátozás ellenértéke – Hogyan, mikor és mennyit fizessen a munkáltató?
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – bizonyos kivételektől eltekintve – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Felmerül a kérdés, a munkavállalót a munkaviszonya megszűnését követően is terheli-e e kötelezettség, és amennyiben igen, úgy mi jár a részére e kötelezettség teljesítéséért. A Bán és Karika Ügyvédi …
Szabadságra kell küldeni a munkavállalókat az év végével, vagy átvihető a ki nem adott szabadság a következő évre?
Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell …
A 7+1 leggyakoribb tévhit a felmondásokkal kapcsolatban
A napi munka során gyakran találkozunk olyan városi legendákkal, amelyek a felmondások jogszerűségéhez vagy jogellenességéhez kapcsolódnak. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg dr. Rátkai Ildikó munkajogi ügyvéd segítségével. A jogszerű munkáltatói felmondáshoz legalább két írásbeli figyelmeztetés szükséges. Ez szinte a leggyakoribb tévhit a munkaviszony munkáltató által felmondással történő megszüntetése vonatkozásában, annak …
Dr. Parázsó Helga: Munkaidőn kívüli munka – mindent a bérpótlékokról
Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy amennyiben a munkavállaló a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a …
Publikáció – Dr. Rátkai Ildikó: Idegen nyelv használata a munkahelyen – mik a szabályok?
Főleg a multinacionális cégekre jellemző, hogy egy idegen nyelv magas szintű ismeretét és mindennapos használatát kötik ki a munkavégzés feltételeként.Ez azonban több gyakorlati kérdést vet fel:Köteles-e a munkáltató a fontosabb jognyilatkozatokat magyar nyelven is közölni? A munkavállaló kérésére kell-e biztosítania magyar fordítást a munkaügyi iratokról? A szabályokról dr. Rátkai Ildikó …
A munka törvénykönyve is változik a vasárnapi munkavégzés tilalmának eltörlésével
A 2015. március 15-ével bevezetett vasárnapi munkavégzés tilalmának tegnapi eltörlési szándékával számos jogszabály és ezekhez kapcsolódó joggyakorlat is megváltozni látszik – derül ki a Wolters Kluwer Kft. Jogtár adatbázisából. Bár egyszerűnek tűnik, nem csak a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt kell hatályon kívül helyezni …
Publikáció – Dr. Rátkai Ildikó: Mikor lehet elállni a munkaszerződéstől – és ez miért nem felmondás?
Kevéssé ismert tény a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai …