Megjelent a NAV legújabb tájékoztatója – Célkeresztben az őrző-védő cégek

Jogi szakcikk

Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt. Míg a lista mindenképp növelni fogja az érintett cégektől számlát befogadók biztonságérzetét, addig csak azon szomorkodhatunk, hogy a lista nem egy évtizeddel ezelőtt készült el.

Áfa-csalások szempontjából a vagyonvédelem az egyik legfertőzöttebb iparág, a számlázási lánc végén nem egy esetben felejtkezik el valaki vagy az áfa, vagy a foglalkoztatással járó közterhek megfizetéséről. Ezért az ágazat már több mint egy évtizede az adóvizsgálatok kereszttüzében áll és a NAV elkeseredett harcot folytat az elcsalt adóforintok visszaszerzése érdekében. Mivel azonban az adócsaló a legtöbb esetben nem utolérhető, ezért az adóhatóság ostora a lánc valamely közbenső szereplőjén csattan: felróva neki azt, hogy tudnia kellett volna a számlázási láncban elkövetett adócsalásról. Ilyenkor az adóhatóság megtagadja ezen közbenső szereplő áfalevonási jogát.

Ki mondja meg, hogy miről kell tudnom?

„Annak alátámasztására, hogy a közbenső szereplőnek tudnia kellett volna a számlázási láncban elkövetett adócsalásról, az adóhatóság a gyakorlatban közvetett bizonyítékokat próbált a cilinderből előhúzni. Ezek viszont a legtöbbször vitára adtak okot.” – mondja dr. Barta Péter adótanácsadó, a Jalsovszky Iroda ügyvéde.

Az adóhatóság most megjelent tájékoztatója ebbe a pohárba próbál tiszta vizet önteni, amikor felsorolja, hogy egy, a vagyonvédelmi szolgáltatási láncban részt vevő, prudens szereplőnek milyen általános ellenőrzéseket kell elvégeznie a partnerét illetően. Így vizsgálandó például a bevont alvállalkozó adószáma, cégkivonata, valamint beszámolója is. A NAV ezen felül további segítséget is nyújt annak eldöntésére, hogy az alvállalkozó tisztességesen jár-e el: ha az általa ajánlott vállalkozói nettó óradíj alacsonyabb 1.350 Ft-nál, akkor a megrendelőnek gyanítania kell, hogy fennáll az adócsalás kockázata.

Dr. Barta Péter

A NAV tájékoztatója szerint szintén gyanút kelt, ha a megrendelő nem ellenőrzi megfelelően a vagyonvédelmi szolgáltatás jogszabályi feltételeinek a teljesülését. Vizsgálandó például, hogy a bevont vállalkozó rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel, szerepel-e a vagyonvédelmi szolgáltatást végzők nyilvántartásában, továbbá legfeljebb egy alvállalkozót von-e be a teljesítésbe (a vagyonvédelmi törvény ugyanis tiltja további, vagyis egynél több alvállalkozó bevonását). Szintén gyanút kelthet az, ha ugyan az óradíj meghaladja a fenti óradíj-minimumot, azonban nem éri el azt a rezsi óradíjat (kb. 2.300 Ft), amely érték alatt a közbeszerzési eljárásokban egyáltalán nem lehet részt venni.

És mi van, ha mégis?

Joggal merül fel két kérdés. „Egyrészt, ha valaki a NAV által leírt valamennyi feltételt teljesíti, úgy bizton számíthat-e arra, hogy senki nem fogja az adólevonási jogát kétségbe vonni? Másrészt, a fenti ellenőrzési cselekmények bármelyikének az elmulasztása automatikusan maga után vonja-e az adólevonás megtagadását? A válasz mindkét kérdésre: nem.” – mondja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szekértője.

Egyrészt fontos tudni, hogy a NAV tájékoztatója nem jogszabály, annak jogi kötőereje nincsen. Attól eltérő véleményt tehát bármely fél érvényesíthet egy bírósági eljárásban. Másrészt, ha valaki a NAV által leírt feltételeket teljesíti, önmagában nem jelenti azt, hogy nem tudott, vagy nem tudhatott volna a láncban elkövetett adócsalásról. Egy ilyen esetben azonban az adóhatóságnak komoly bizonyítási nehézséggel kell majd megbirkóznia. Mindenképpen elmondható tehát, hogy egy jóhiszeműen eljáró, tisztességes adózó, aki a NAV által előírt feltételeket teljesíti, igen jó esélyekkel számíthat arra, hogy adólevonási jogát utólag nem fogják kétségbe vonni.

Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Jogi szakcikk
Milyen nyelven kell szerkeszteni a külföldiekkel kötendő szerződéseket?

Az üzleti folyamatok manapság olyannyira nemzetközivé váltak, hogy teljesen természetes az egyes szereplők számára, ha egy adott ügyletben más állampolgárságú, illetve anyanyelvű személyek, vagy külföldi vállalatok állnak a túloldalon. Az érintettek általában kiforrott gyakorlattal rendelkeznek az ilyen típusú ügyletek lebonyolításában, ugyanakkor érdemes áttekinteni, hogy az együttműködés kereteit rögíztő írásbeli megállapodások …

pénzmosás
Jogi szakcikk
Hivatalosan is visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelések áfája

Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – …

Jogi szakcikk
A jövő elkezdődött – Ingatlan adásvételi szerződés megkötése videohívás útján?

A jövő elkezdődött – Ingatlan adásvételi szerződés megkötése videohívás útján? Korábban csak a tudományos-fantasztikus filmekben láttunk videótelefonálát, mára teljese mértékben elterjedt lett a használata. De azt kevesen gondolják, hogy akár jogügyletek során is alkalmazható az okostelefonok és tabletek technológiája. Külföldön tartózkodása megnehezíti az adásvételi szerződés aláírását? Gondolta volna, hogy elég …