Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt, amelynek értelmében külföldi befektetők egy meghatározott köre csak az illetékes miniszternek történő bejelentés megtételét és a bejelentés miniszter által történő visszaigazolását követően szerezhet tulajdonrészt, illetve befolyást magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. A szabályozás részleteiről az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ad tájékoztatást.

Kikre vonatkozik

Az új jogszabály személyi hatálya az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és a Svájci Államszövetségen kívüli, azaz „külföldi” államok állampolgáraira, továbbá az ilyen államokban bejegyzett jogi személyekre és egyéb szervezetekre terjed ki. Emellett külföldi befektetőnek minősülhet, így regisztrációköteles a belföldön, az EU vagy az EGT valamely tagállamában, továbbá a Svájci Államszövetségben már bejegyzett jogi személy is, ha a jogi személynek van olyan többségi befolyással rendelkező tagja, amely „külföldi” állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett szervezet.

Azáltal, hogy a külföldi befektető fogalma kiterjed ez utóbbi személyi körre is, elkerülhető, hogy egy „külföldi” személy – pl. egy Lengyelországban már bejegyzett cégben történő többségi befolyásszerzés révén – közvetve kijátssza a jogszabály rendelkezéseit. Ezen a ponton érdemes utalni arra, hogy a Polgári törvénykönyv értelmében akkor beszélhetünk többségi befolyásról, ha a jogi személy tagja – legyen szó akár természetes, akár jogi személyről – a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

Kiemelt ágazatok – érdemi befolyás

Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályozás nem generális jellegű, hiszen nem érinti a gazdasági élet teljes spektrumát, csupán meghatározott, stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokra vonatkozik, amelyek fokozott ellenőrzését nemzetbiztonsági érdekek indokolják.

Ilyen területek például a fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai és meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtása, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről, a földgázellátásról, továbbá a villamos energiáról szóló törvények hatálya alá tartozó szolgáltatások, illetőleg az ún. kettős felhasználású termékek előállítása. A miniszter irányába történő bejelentést tehát azon külföldi befektetőknek kell megtenniük, akik az említett tevékenységeket folytató magyarországi székhelyű gazdasági társaságokban kívánnak tulajdont, illetve befolyást szerezni.

A bejelentési kötelezettség kapcsán további kritérium, hogy a külföldi befektetőnek – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján – közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot meghaladó tulajdonrészt, vagy a Polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást kell szereznie – a meghatározó befolyás azonban nem azonos a korábban említett többségi befolyással. A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő tulajdonszerzés esetén differenciál a törvény, itt a bejelentési küszöb 10 %. 

„Látható, hogy a törvény lényegében azon esetekhez rendel bejelentési kötelezettséget, amelyekben a külföldi befektető a tulajdon-, illetve a befolyásszerzés révén olyan helyzetbe kerül, hogy érdemben befolyásolni tudja a magyarországi székhelyű gazdasági társaság döntéshozatalát. Fontos kiemelni, hogy a tulajdonszerzés fogalma nem kizárólag a klasszikus tulajdonrész-, illetve üzletrész-átruházást öleli fel, hanem egyéb társasági jogi ügyleteket is, így a gazdasági társaság alapítását, a részesedés-szerzést, illetve a fióktelep-létesítést is.” – mondta el dr. Nyitrai Tibor, az act legal szakértője.

A miniszter eljárása

A bejelentési procedúra a gyakorlatban a következőképpen fog kinézni: ha a „külföldi” személy megteszi a bejelentést, annak megérkezéséről a miniszter első lépésként értesíti a bejelentőt, majd megvizsgálja, hogy a tulajdonszerzés sérti-e Magyarország biztonsági érdekeit.

A bejelentés megérkezésétől számítva 60 nap áll rendelkezésére, hogy – amennyiben Magyarország biztonsági érdekét sértő körülmény nem áll fenn – a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja a bejelentő részére, vagy ha az említett körülmény fennáll, tiltó döntést hozzon. Ez utóbbi esetben a miniszter megtiltja a tulajdonszerzést, az üzemeltetési jog megszerzését vagy az újonnan felvett tevékenység megkezdését. A tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg, jogorvoslatnak tehát van helye.

A perben, amelyre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság egyszerűsített perben dönt és kasszációs jogkörrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy amennyiben jogsértést állapít meg, a határozatot hatályon kívül helyezheti és a minisztert új eljárásra kötelezi, de a határozat megváltoztatásáról saját hatáskörben nem dönthet.

A miniszter tudomásulvételének azért van jelentősége, mert a részvénykönyvbe, illetve a tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet csak és kizárólag ennek birtokában lehet benyújtani, míg ha a külföldi befektető a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza vagy a miniszter tiltó döntést hozott, abban az esetben a részvénykönyvbe történő bejegyzésre, továbbá a tagjegyzékben történő feltüntetésre nem kerülhet sor. További következmény, hogy a külföldi befektető a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben semmilyen jogot nem gyakorolhat.

Szankció

Érdemes figyelni a törvényben foglaltak betartására, mert a bejelentési kötelezettség megszegése esetén a miniszter – természetes személy külföldi befektető esetén akár 1 000 000 forint, míg jogi személy külföldi befektető esetén akár 10 000 000 forint összegű – bírságot is kiszabhat.

Összességében elmondható, hogy a „külföldi” befektetések ellenőrzésére irányuló jogalkotói törekvés pozitívumként értékelhető, hiszen az ellenőrzés létjogosultságát a védendő értékek tekintetében nyilvánvaló nemzetbiztonsági érdekek indokolják. A törvényjavaslat indokolása is utal rá, hogy az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az EU-n kívülről érkező külföldi befektetéseket bizonyos ágazatokba irányulóan, és ilyen tárgyú szabályozással a magyar törvényhozás ezidáig adós maradt.

„Azokra a kérdésekre, hogy az új jogszabály képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket, illetve hogy az ellenőrzés eszközei mennyire lesznek hatékonyak a biztonsági érdekeket sértő beruházások kiszűrése szempontjából – különös tekintettel a többszintű tulajdoni láncolatok átvilágítására, a jogszabály alkalmazása útján kialakuló gyakorlati tapasztalatok adnak majd választ.” – zárta az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.