Januártól ellenőrzik a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetéseket – a mulasztók súlyos bírságra számíthatnak

Jogi szakcikk

Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt, amelynek értelmében külföldi befektetők egy meghatározott köre csak az illetékes miniszternek történő bejelentés megtételét és a bejelentés miniszter által történő visszaigazolását követően szerezhet tulajdonrészt, illetve befolyást magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. A szabályozás részleteiről az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ad tájékoztatást.

Kikre vonatkozik

Az új jogszabály személyi hatálya az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és a Svájci Államszövetségen kívüli, azaz „külföldi” államok állampolgáraira, továbbá az ilyen államokban bejegyzett jogi személyekre és egyéb szervezetekre terjed ki. Emellett külföldi befektetőnek minősülhet, így regisztrációköteles a belföldön, az EU vagy az EGT valamely tagállamában, továbbá a Svájci Államszövetségben már bejegyzett jogi személy is, ha a jogi személynek van olyan többségi befolyással rendelkező tagja, amely „külföldi” állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett szervezet.

Azáltal, hogy a külföldi befektető fogalma kiterjed ez utóbbi személyi körre is, elkerülhető, hogy egy „külföldi” személy – pl. egy Lengyelországban már bejegyzett cégben történő többségi befolyásszerzés révén – közvetve kijátssza a jogszabály rendelkezéseit. Ezen a ponton érdemes utalni arra, hogy a Polgári törvénykönyv értelmében akkor beszélhetünk többségi befolyásról, ha a jogi személy tagja – legyen szó akár természetes, akár jogi személyről – a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

Kiemelt ágazatok – érdemi befolyás

Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályozás nem generális jellegű, hiszen nem érinti a gazdasági élet teljes spektrumát, csupán meghatározott, stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokra vonatkozik, amelyek fokozott ellenőrzését nemzetbiztonsági érdekek indokolják.

Ilyen területek például a fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai és meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtása, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről, a földgázellátásról, továbbá a villamos energiáról szóló törvények hatálya alá tartozó szolgáltatások, illetőleg az ún. kettős felhasználású termékek előállítása. A miniszter irányába történő bejelentést tehát azon külföldi befektetőknek kell megtenniük, akik az említett tevékenységeket folytató magyarországi székhelyű gazdasági társaságokban kívánnak tulajdont, illetve befolyást szerezni.

A bejelentési kötelezettség kapcsán további kritérium, hogy a külföldi befektetőnek – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján – közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot meghaladó tulajdonrészt, vagy a Polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást kell szereznie – a meghatározó befolyás azonban nem azonos a korábban említett többségi befolyással. A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő tulajdonszerzés esetén differenciál a törvény, itt a bejelentési küszöb 10 %. 

„Látható, hogy a törvény lényegében azon esetekhez rendel bejelentési kötelezettséget, amelyekben a külföldi befektető a tulajdon-, illetve a befolyásszerzés révén olyan helyzetbe kerül, hogy érdemben befolyásolni tudja a magyarországi székhelyű gazdasági társaság döntéshozatalát. Fontos kiemelni, hogy a tulajdonszerzés fogalma nem kizárólag a klasszikus tulajdonrész-, illetve üzletrész-átruházást öleli fel, hanem egyéb társasági jogi ügyleteket is, így a gazdasági társaság alapítását, a részesedés-szerzést, illetve a fióktelep-létesítést is.” – mondta el dr. Nyitrai Tibor, az act legal szakértője.

A miniszter eljárása

A bejelentési procedúra a gyakorlatban a következőképpen fog kinézni: ha a „külföldi” személy megteszi a bejelentést, annak megérkezéséről a miniszter első lépésként értesíti a bejelentőt, majd megvizsgálja, hogy a tulajdonszerzés sérti-e Magyarország biztonsági érdekeit.

A bejelentés megérkezésétől számítva 60 nap áll rendelkezésére, hogy – amennyiben Magyarország biztonsági érdekét sértő körülmény nem áll fenn – a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja a bejelentő részére, vagy ha az említett körülmény fennáll, tiltó döntést hozzon. Ez utóbbi esetben a miniszter megtiltja a tulajdonszerzést, az üzemeltetési jog megszerzését vagy az újonnan felvett tevékenység megkezdését. A tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg, jogorvoslatnak tehát van helye.

A perben, amelyre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság egyszerűsített perben dönt és kasszációs jogkörrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy amennyiben jogsértést állapít meg, a határozatot hatályon kívül helyezheti és a minisztert új eljárásra kötelezi, de a határozat megváltoztatásáról saját hatáskörben nem dönthet.

A miniszter tudomásulvételének azért van jelentősége, mert a részvénykönyvbe, illetve a tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet csak és kizárólag ennek birtokában lehet benyújtani, míg ha a külföldi befektető a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza vagy a miniszter tiltó döntést hozott, abban az esetben a részvénykönyvbe történő bejegyzésre, továbbá a tagjegyzékben történő feltüntetésre nem kerülhet sor. További következmény, hogy a külföldi befektető a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben semmilyen jogot nem gyakorolhat.

Szankció

Érdemes figyelni a törvényben foglaltak betartására, mert a bejelentési kötelezettség megszegése esetén a miniszter – természetes személy külföldi befektető esetén akár 1 000 000 forint, míg jogi személy külföldi befektető esetén akár 10 000 000 forint összegű – bírságot is kiszabhat.

Összességében elmondható, hogy a „külföldi” befektetések ellenőrzésére irányuló jogalkotói törekvés pozitívumként értékelhető, hiszen az ellenőrzés létjogosultságát a védendő értékek tekintetében nyilvánvaló nemzetbiztonsági érdekek indokolják. A törvényjavaslat indokolása is utal rá, hogy az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az EU-n kívülről érkező külföldi befektetéseket bizonyos ágazatokba irányulóan, és ilyen tárgyú szabályozással a magyar törvényhozás ezidáig adós maradt.

„Azokra a kérdésekre, hogy az új jogszabály képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket, illetve hogy az ellenőrzés eszközei mennyire lesznek hatékonyak a biztonsági érdekeket sértő beruházások kiszűrése szempontjából – különös tekintettel a többszintű tulajdoni láncolatok átvilágítására, a jogszabály alkalmazása útján kialakuló gyakorlati tapasztalatok adnak majd választ.” – zárta az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.

Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Jogi szakcikk
Black Friday – a GVH bírságolási ünnepnapja?

Hazánkban is egyre népszerűbbé válik az Amerikában a kereskedők ünnepeként is aposztrofált, a karácsonyi szezont indító kiskereskedelmi akciósorozat, a fekete péntek, vagy eredeti nevén Black Friday. Ebben a kiemelt akciózási időszakban azonban nemcsak a fogyasztóknak, de a kereskedőknek is érdemes résen lenni, mert a GVH sem nézi tétlenül az ígérgetési …

Jogi szakcikk
A jó kivitelező ismérvei – jogi és gyakorlati szempontból

Mindannyian hallottunk már olyan esetekről – vagy jártunk mi magunk úgy –, hogy egy építkezés vagy felújítás során a megrendelő nem azt vagy nem olyan állapotban kapta, ahogy korábban megálmodta. Ennek persze rengeteg oka lehet, maga az építőipari kivitelezési tevékenység is rendkívül összetett, hiszen mindazon tevékenységeket magába foglalja, amelyeket egy …

Jogi szakcikk
Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

A szabadságszezonban nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert. Az üzleti titok védelmének új szabályrendszere augusztusban lépett hatályba, így érdemes megvizsgálni, hogy valóban hatékonyabb védelmet biztosít-e a gazdasági tevékenységet folytatóknak …