Érvényes-e az emailben megkötött szerződés?

Jogi szakcikk

Napjainkban egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az email, mint kommunikációs és szerződéses kapcsolattartási forma, illetve jognyilatkozatok, szerződések, szerződéstervezetek küldésére használt csatorna. Ezért felmerül a kérdés, hogy az emailben megküldött ajánlatok, szerződések, jognyilatkozatok vajon érvényesek-e, keletkeztetnek-e kötelezettséget a küldő, illetve a címzett számára, illetve vita esetén bizonyítékként felhasználható-e, erről kérdeztük az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjét, dr. Ferenczi Mónika ügyvédet.

Mi is minősül szerződésnek?

A Ptk. szerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére (a) a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, (b) a nyilatkozattevő személyének, és (c) a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

Az email a fenti követelmények közül az a) pontban foglaltaknak eleget tesz, vagyis a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézését lehetővé teszi, azonban a b) pontbeli követelménynek az „átlagos” email nem felel meg, ugyanis a nyilatkozatot tevő személyének, az email küldőjének azonosítására az elektronikus levelezés önmagában nem alkalmas, legfeljebb annak azonosítására alkalmas, hogy kinek az elektronikus postafiókjából indult el a levél.

Fentiektől eltérően az email küldőjének minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus levele írásbeli jognyilatkozatnak tekinthető, azonban ebben az esetben is felmerül a címzett általi kézhezvétel bizonyításának nehézsége.

„Ezek alapján az emailben megküldött nyilatkozat nem tekinthető írásbeli nyilatkozatnak, azonban – különösen folyamatos üzleti kapcsolat esetén – a felek nyilatkozatai tartalmának bizonyítását megkönnyíti.” – mondja dr. Ferenczi Mónika.

Mikor jön létre a szerződés?

Amennyiben az emailben megküldött ajánlatban foglaltakat, vagy szerződéses feltételeket a másik fél emailben elfogadja, és teljesíti, vagy kifejezett elfogadás hiányában a megküldött szerződésben foglaltakat teljesíti, úgy a szerződést ráutaló magatartással létrejöttnek kell tekinteni, mely esetben az ajánlat tartalma könnyen bizonyítható.

Fentiek alapján az emailben létrejött szerződés (vagyis az emailben megküldött ajánlat, és annak emailben történt elfogadása) nem minősül írásbeli szerződésnek, mivel az írásbeliség garanciáit nem tartalmazza, és az írásbeli szerződésnél támadhatóbb, „gyengébb”, azonban – mint a felek szerződéses akaratának tartalma – a szerződéses akarat bizonyítása, igazolása céljából a gyakorlatban figyelembe vehető.

A Ptk. rendelkezése szerint az elektronikus levelezés útján tett szerződési nyilatkozat akkor vélik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik- mondta az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Az emailben tett ajánlat elfogadása leginkább ráutaló magatartással létrejött szerződésnek tekinthető, azzal a különbséggel, hogy az ajánlat tartalma igazolható. Mivel szerződés nem csak írásban köthető, hanem szóban és ráutaló magatartással is, így az emailben tett jognyilatkozat, vagy elfogadott ajánlat alapján is létrejöhet szerződés.

Elektronikus úton történő szerződéskötés

Fontos kiemelni, hogy az emailben történő „szerződéskötés” nem azonos az elektronikus úton (elektronikus adatátvitellel) kötött szerződéssel, (ilyen például a webshopból történő vásárlás, vagy online biztosítás kötése), melyre külön szabályozás vonatkozik. Az elektronikus úton kötött szerződést a Ptk. külön szabályozza, és bár ott sem lehetséges az írásbeli szerződéssel azonos módon meggyőződni a szerződéskötő személyéről, azonban a megadott feltételek esetén a szerződés érvényesen létrejön. Mivel azonban az ilyen szerződés minden esetben távollévők között kötött szerződésnek minősül, a fogyasztóval szerződő szolgáltató köteles a fogyasztót a lényeges elemekről papíron, vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón tájékoztatni, valamint a fogyasztó jogosult a szerződéstől indokolás nélkül elállni a fenti tájékoztatás kézhezvételét követően.

Az üzleti élet alakítja ki a gyakorlatot

A gyakorlatban kezd kialakulni az a megoldás is, hogy a felek a szerződésben meghatározzák, hogy bizonyos email címre megküldött elektronikus levelek, az adott féllel közöltnek tekintendők, illetve a megadott email címről küldött levelek a fél jognyilatkozatának tekintendők. A felek szerződéses szabadságuk alapján dönthetnek úgy, hogy egy megadott email címről érkező emailt az adott fél nyilatkozatának tekintenek, azonban a postafiókok lehetséges feltörése miatt még ebben az esetben is bizonytalanná válhat a küldő személye, illetve a címzett általi kézhezvétel.

Összegezve a fentieket, mivel szerződés nem csupán írásban, hanem szóban és ráutaló magatartással is létrejöhet, az email tartalmának bizonyítása pedig könnyebb, mint a szóbeli szerződésé, így az emailben megküldött, illetve kapott ajánlat tekintetében is megfelelő körültekintéssel kell eljárni, mert – bár a „hagyományos”, vagyis nem fokozott biztonságú aláírással ellátott email írásbeli szerződésnek nem minősül – azonban a felek nyilatkozatainak bizonyítására alkalmas lehet.

„Amennyiben hagyományos módon kinyomtatott és papír alapon aláírt szerződés, vagy bármely okirat kerül beszkennelt formában emailben megküldésre, azonban nem elektronikus aláírással ellátva, úgy az véleményünk szerint az adott irat másolatával azonosan kezelendő.” – mondta el az ügyvéd.

 

Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Jogi szakcikk
Black Friday – a GVH bírságolási ünnepnapja?

Hazánkban is egyre népszerűbbé válik az Amerikában a kereskedők ünnepeként is aposztrofált, a karácsonyi szezont indító kiskereskedelmi akciósorozat, a fekete péntek, vagy eredeti nevén Black Friday. Ebben a kiemelt akciózási időszakban azonban nemcsak a fogyasztóknak, de a kereskedőknek is érdemes résen lenni, mert a GVH sem nézi tétlenül az ígérgetési …

Jogi szakcikk
Januártól ellenőrzik a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetéseket – a mulasztók súlyos bírságra számíthatnak

Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt, amelynek értelmében külföldi befektetők egy meghatározott köre csak az illetékes miniszternek történő bejelentés megtételét és a bejelentés miniszter által történő visszaigazolását követően szerezhet tulajdonrészt, illetve befolyást magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. A szabályozás részleteiről az act legal | …

Jogi szakcikk
A jó kivitelező ismérvei – jogi és gyakorlati szempontból

Mindannyian hallottunk már olyan esetekről – vagy jártunk mi magunk úgy –, hogy egy építkezés vagy felújítás során a megrendelő nem azt vagy nem olyan állapotban kapta, ahogy korábban megálmodta. Ennek persze rengeteg oka lehet, maga az építőipari kivitelezési tevékenység is rendkívül összetett, hiszen mindazon tevékenységeket magába foglalja, amelyeket egy …