A BREXIT váratlanul megakasztotta az Egységes Szabadalmi Bíróság előkészítését, hiszen kérdésessé tette az indulás feltételét, amely szerint annak a három államnak, amelyben a legtöbb európai szabadalmi bejelentést tették az elmúlt években, azaz Németországnak, Franciaországnak és Angliának ratifikálni kell a bíróságról szóló nemzetközi egyezményt ahhoz, hogy a bíróság kapui megnyíljanak.

„A BREXIT óta számos teória látott napvilágot a hogyan továbbról, és sokan gondolták, hogy a BREXIT egyúttal Anglia kilépését vonja majd magával az egységes szabadalmi rendszerből, ezeknek a találgatásoknak azonban véget vetett november 28-án az EU Versenyképességi Tanácsának ülésén az angol iparjogvédelmi miniszter bejelentése, amely szerint Anglia a BREXIT ellenére elkötelezett az előkészületek folytatása és a bíróság elindítása mellett.” – ismertette dr. Szakács Eszter, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere.

A hírt bizakodással fogadták a piaci szereplők, hiszen ezzel belátható időn belül, akár már 2017-ben ténylegesen megnyílhat annak a lehetősége, hogy egységes szabadalmi oltalom mellett és egységes bírósági eljárásban védjék meg jogaikat ez EU-ban – és ezen kívül Angliában, amely egyúttal a bíróság gyógyszeripari perekkel foglalkozó központi divíziójának is otthont ad majd. A bíróság felállása esetén az olyan magánszemély feltalálók, mint például a közelmúltban az Adidas ellen pert nyert magyar feltaláló, Oroszi László is, olcsóbban tud majd szabadalmaztatni, illetve a bitorlással szemben egyetlen bíróság előtt kell majd eljárnia Európa jelentős része vonatkozásában.

Bár a miniszteri nyilatkozat nem szólt a tényleges kilépés utáni tervekről, logikus feltételezés, hogy a ratifikálás egyértelmű szándékot jelez arra, hogy Anglia a BREXIT megvalósulása után is megtalálja az EU-val való megállapodás módját és feltételeit arra, hogy az egységes bírósági rendszerben maradjon. Ebből a szempontból fontos tudni, hogy bár az egységes rendszert az EU valósítja meg, az Egységes Szabadalmi Bíróságról Szóló Egyezmény nem uniós jogszabály, hanem nemzetközi egyezmény, és az Egységes Szabadalmi Bíróság sem közösségi intézmény, hanem nemzetközi bíróság, amelyben Anglia és az angol szabadalmi bírók is részt vesznek, ahogyan az Európai Szabadalmi Hivatal sem uniós intézmény.

Amennyiben Anglia mellett Németország is rövidesen ratifikálja az egyezményt, akár már 2017-ben megkezdődhetnek az első perek az egységes szabadalmi rendszerben.