Amikor a GVH ’’késik” – avagy alkalmazhat-e szankciót a GVH ügyintézési határidő túllépése esetén?

A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) működésének alapvető kereteit a Versenytörvény határozza meg, így a Hivatal jogállását, eljárását, de a különböző ügyintézési határidőket is e törvény állapítja meg a hivatal számára.

A Versenytörvény határozza meg, hogy a GVH az általa lefolytatható különböző eljárásokat az eljárás megindulásának napjától számítva mennyi idő alatt köteles befejezni. Így például a gazdasági versenyt korlátozó magatartásokkal kapcsolatos megállapodás tilalmába ütköző eljárásait hat hónap alatt köteles lefolytatni, míg az összefonódás vizsgálatára egyes esetekben négy, más esetekben hat hónap az ügyintézési határidő. A GVH elnöke vagy a Versenytanács elnöke meghatározott módon és mértékben, indokolt esetben a határidő letelte előtt az ügyintézési határidőt meghosszabbíthatja. Az ügyintézési határidő meghosszabbításának indoka feltétlenül meg kell, hogy feleljen három kritériumnak, vagyis ésszerűnek, valósnak, okszerűnek kell lennie.

Felmerül a kérdés ezen a ponton, hogy milyen hatással van a GVH által kibocsátott jogsértést megállapító határozat érdemére, vagyis adott esetben egy tetemes bírság kiszabására, ha a GVH kifut a számára törvényben előírt ügyintézési határidőből. Ez a kérdéskör nem érdektelen a joggyakorlat számára sem, az Alkotmánybíróság és a Kúria az utóbbi időben már több alkalommal is behatóan foglalkozott a témával. Az európai fejlődési irányt követve, a határozatok arra a megállapításra jutnak, hogy a GVH eljárásában (csakúgy, mint más közigazgatási hatósági eljárásokban) hatványozottan fontos, hogy a hatóságra irányadó jogszabályi rendelkezések, és különösképpen a határidők érvényesüljenek, kiváltképp a hátrányos jogkövetkezmény, vagyis szankció és bírság megállapítása esetén. A Kúria és az Alkotmánybíróság a témában született legfrissebb döntései rámutatnak arra is, hogy az ügyintézési határidőnek a GVH oldaláról történő betartása azért is kiemelkedően fontos, mert ez a jogbiztonságot, ennek keretében pedig a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot szolgálja. Az Alkotmánybíróság kimondja, hogy azon határidők elmulasztásának terhét, amelyeket a törvény a hivatal részére tesz kötelezővé, nem az ügyfél (vagyis a versenyfelügyeleti eljárás alanya) kell, hogy viselje, hiszen azt a jogalkotó nem az ő számára írta elő – mondta dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Nem érdektelen a hazai joggyakorlat számára az ügyintézési határidők mulasztása hosszának a következménye sem. Míg a bíróság az 5 hónapos késlekedés eredményként – egyéb körülményekre is tekintettel – megsemmisítette a GVH bírságát, addig a NAV 9 napos késedelme csak arra volt elég, hogy valamelyest csökkentsék az adóbírság mértékét.

Összegezve és levonva tehát a bírói gyakorlat tanulságait, abban az esetben, ha a GVH úgy szab ki vállalkozásunkkal szemben bírságot, hogy a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt túllépte, a bíróság eséllyel csökkentheti, jelentős késedelem esetén pedig akár meg is semmisítheti a bírságunkat. Ez akkor is így lesz, ha a GVH-nak lehetősége lett volna arra, hogy meghosszabbítsa az ügyintézési határidőt, azonban ezt mégsem tette.