A cégtábla kihelyezésének szabályai – miért kötelező minden cég részére?

Jogi szakcikk

A cégeknek számos – széles körben ismert – szabálynak kell megfelelniük, így szinte mindenki tudja, hogy a cég székhelyén cégtáblát kell kihelyezni. De tekintsük át röviden, pontosan milyen szabályok is vonatkoznak rájuk? Melyek a cégtáblával kapcsolatos lényeges előírások? Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás segítségével az alábbiakban szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat.

A cégtábla a vállalkozást azonosító, annak székhelyét jelölő tábla, amelynek kihelyezése a Cégtörvény szabályozása alapján kötelező a cég székhelyén, tehát azon a levelezési címén, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. Ez még abban az esetben is igaz, ha a székhely a cégtulajdonos otthona vagy akár egy társasházi lakás. Mivel a jogszabály alapján a cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is, a cégtábla kihelyezése ezen szervezetek bejegyzett irodájánál is kötelező.

Miért kell kihelyezni cégtáblát?

„A cégtábla kihelyezése a vállalkozás üzleti tevékenysége, napi működése szempontjából is szükséges, hisz annak segítségével találják meg vevői, beszállítói, ügyfelei, egyéb üzleti partnerei, illetve a cég részére érkező postai küldemények kézbesítését is jelentősen megkönnyíti a jól láthatóan kihelyezett cégtábla.” – ismertette dr. Nedeczky Katalin, az act legal | Bán és Karika szakértője. „Kötelezővé azonban a cégnyilvántartás közhitelességének megőrzése, az abban szereplő adatok valóságtartalmának fenntartása miatt, valamint azért tette a jogalkotó, hogy a hatóságok, így az állami adóhatóság is megtalálja, egyértelműen azonosíthassa és kapcsolatot létesíthessen minden céggel.”

A bírósági gyakorlat szerint a székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést.

És ha nincs kint a cégtábla?

Ha az adóhatóság által a cég székhelyére címzett postai küldemény két alkalommal is „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, vagy a revizorok a cég székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján megállapítják, hogy a cég a székhelyén nem található, úgy az adóhatóság a cég adószámát törli. Amennyiben tehát akár az adóhatóság, akár a postai kézbesítő nem találja meg a cég székhelyét, úgy az az adószám törléshez vezethet.

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, amennyiben a Cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság megindítja a cég megszüntetési eljárását. A fentiek elkerülése érdekében javasolt a cégtábla kihelyezése, mely mind a hatóságok helyszíni szemléje, mind a postai kézbesítés során megkönnyíti a cég székhelyíének megtalálását.

Milyen legyen a cégtábla?

A cégtábla kihelyezése tehát – az esetleges reklámértékén túl is – jelentőséggel bír a cégek jogszerű működése szempontjából – hangsúlyozta az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Ahhoz azonban, hogy milyen adattartalommal és milyen méretben kerüljön ki, a jogalkotó már jóval kevesebb támpontot nyújt, érdemes azonban figyelemmel lenni arra, hogy a nagy méretű cégtábla (például a ház homlokzatán) akár reklámnak is minősülhet, melyre azonban speciális szabályozás vonatkozik, és fizetési kötelezettséget vonhat maga után.

A cégtáblára vonatkozó rendelkezés híján a jogi szabályozás logikáját érdemes követni és a cégtáblát az időjárásnak jól ellenálló anyagból elkészíteni, azt jól látható helyre – a kapucsengőhöz, a bejárat mellé, a postaládára, az iroda bejárati ajtajára – kitenni, annak meglétét és állapotát rendszeresen ellenőrizni. A cégtábla minőségének meghatározásához a Fővárosi Ítélőtábla nyújt segítséget. A bíróság egy 2009-es ítéletében – egyebek mellett – megállapította, hogy nem felel meg a cégtáblával megjelölt székhely jogszabályi követelményének, ha a székhelyet sérülékeny és bárki által könnyen eltávolítható, a természeti erőbehatásoktól gyorsan károsodó, kerítésre feltűzött papírlappal jelzik.

A cégtáblának alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítségével a postai kézbesítő, a hatóságok és az ügyfelek a céget megtalálják. Ennek érdekében érdemes feltüntetni rajta a cég pontos neve, esetlegesen tevékenységi köre és a nyitva tartás mellett az emelet és az ajtó, vagy a kapucsengő számát is, továbbá a portás, a gondnok, valamint a társasházi közös képviselő felé jelezni, hogy a cég az épületben működik.

A tábla elkészítése előtt érdemes utánajárni a helyi szabályozásnak, önkormányzati normák ugyanis a cégtáblákon folytatott túlzott reklámtevékenység szabályozása érdekében tartalmazhatnak korlátozásokat a cégtáblák méretére vagy azok kihelyezésének módjára vonatkozóan is. „Ha a cég székhelyén ilyen norma van hatályban, a cégtáblát az abban foglaltak betartásával kell kihelyezni, valamint érdemes figyelembe venni a társasház alapító okiratában foglalt esetleges egyéb előírásokat is.” – zárta dr. dr. Nedeczky Katalin.

Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Jogi szakcikk
Milyen nyelven kell szerkeszteni a külföldiekkel kötendő szerződéseket?

Az üzleti folyamatok manapság olyannyira nemzetközivé váltak, hogy teljesen természetes az egyes szereplők számára, ha egy adott ügyletben más állampolgárságú, illetve anyanyelvű személyek, vagy külföldi vállalatok állnak a túloldalon. Az érintettek általában kiforrott gyakorlattal rendelkeznek az ilyen típusú ügyletek lebonyolításában, ugyanakkor érdemes áttekinteni, hogy az együttműködés kereteit rögíztő írásbeli megállapodások …

Jogi szakcikk
Megjelent a NAV legújabb tájékoztatója – Célkeresztben az őrző-védő cégek

Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt. Míg a lista mindenképp növelni fogja az érintett cégektől számlát befogadók biztonságérzetét, addig csak azon szomorkodhatunk, hogy a lista nem egy évtizeddel ezelőtt készült el. Áfa-csalások szempontjából a …

pénzmosás
Jogi szakcikk
Hivatalosan is visszaigényelhető lesz a behajthatatlan követelések áfája

Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – …