A cégtábla kihelyezésének szabályai – miért kötelező minden cég részére?

Jogi szakcikk

A cégeknek számos – széles körben ismert – szabálynak kell megfelelniük, így szinte mindenki tudja, hogy a cég székhelyén cégtáblát kell kihelyezni. De tekintsük át röviden, pontosan milyen szabályok is vonatkoznak rájuk? Melyek a cégtáblával kapcsolatos lényeges előírások? Az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás segítségével az alábbiakban szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat.

A cégtábla a vállalkozást azonosító, annak székhelyét jelölő tábla, amelynek kihelyezése a Cégtörvény szabályozása alapján kötelező a cég székhelyén, tehát azon a levelezési címén, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. Ez még abban az esetben is igaz, ha a székhely a cégtulajdonos otthona vagy akár egy társasházi lakás. Mivel a jogszabály alapján a cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is, a cégtábla kihelyezése ezen szervezetek bejegyzett irodájánál is kötelező.

Miért kell kihelyezni cégtáblát?

„A cégtábla kihelyezése a vállalkozás üzleti tevékenysége, napi működése szempontjából is szükséges, hisz annak segítségével találják meg vevői, beszállítói, ügyfelei, egyéb üzleti partnerei, illetve a cég részére érkező postai küldemények kézbesítését is jelentősen megkönnyíti a jól láthatóan kihelyezett cégtábla.” – ismertette dr. Nedeczky Katalin, az act legal | Bán és Karika szakértője. „Kötelezővé azonban a cégnyilvántartás közhitelességének megőrzése, az abban szereplő adatok valóságtartalmának fenntartása miatt, valamint azért tette a jogalkotó, hogy a hatóságok, így az állami adóhatóság is megtalálja, egyértelműen azonosíthassa és kapcsolatot létesíthessen minden céggel.”

A bírósági gyakorlat szerint a székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést.

És ha nincs kint a cégtábla?

Ha az adóhatóság által a cég székhelyére címzett postai küldemény két alkalommal is „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, vagy a revizorok a cég székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján megállapítják, hogy a cég a székhelyén nem található, úgy az adóhatóság a cég adószámát törli. Amennyiben tehát akár az adóhatóság, akár a postai kézbesítő nem találja meg a cég székhelyét, úgy az az adószám törléshez vezethet.

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, amennyiben a Cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság megindítja a cég megszüntetési eljárását. A fentiek elkerülése érdekében javasolt a cégtábla kihelyezése, mely mind a hatóságok helyszíni szemléje, mind a postai kézbesítés során megkönnyíti a cég székhelyíének megtalálását.

Milyen legyen a cégtábla?

A cégtábla kihelyezése tehát – az esetleges reklámértékén túl is – jelentőséggel bír a cégek jogszerű működése szempontjából – hangsúlyozta az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Ahhoz azonban, hogy milyen adattartalommal és milyen méretben kerüljön ki, a jogalkotó már jóval kevesebb támpontot nyújt, érdemes azonban figyelemmel lenni arra, hogy a nagy méretű cégtábla (például a ház homlokzatán) akár reklámnak is minősülhet, melyre azonban speciális szabályozás vonatkozik, és fizetési kötelezettséget vonhat maga után.

A cégtáblára vonatkozó rendelkezés híján a jogi szabályozás logikáját érdemes követni és a cégtáblát az időjárásnak jól ellenálló anyagból elkészíteni, azt jól látható helyre – a kapucsengőhöz, a bejárat mellé, a postaládára, az iroda bejárati ajtajára – kitenni, annak meglétét és állapotát rendszeresen ellenőrizni. A cégtábla minőségének meghatározásához a Fővárosi Ítélőtábla nyújt segítséget. A bíróság egy 2009-es ítéletében – egyebek mellett – megállapította, hogy nem felel meg a cégtáblával megjelölt székhely jogszabályi követelményének, ha a székhelyet sérülékeny és bárki által könnyen eltávolítható, a természeti erőbehatásoktól gyorsan károsodó, kerítésre feltűzött papírlappal jelzik.

A cégtáblának alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítségével a postai kézbesítő, a hatóságok és az ügyfelek a céget megtalálják. Ennek érdekében érdemes feltüntetni rajta a cég pontos neve, esetlegesen tevékenységi köre és a nyitva tartás mellett az emelet és az ajtó, vagy a kapucsengő számát is, továbbá a portás, a gondnok, valamint a társasházi közös képviselő felé jelezni, hogy a cég az épületben működik.

A tábla elkészítése előtt érdemes utánajárni a helyi szabályozásnak, önkormányzati normák ugyanis a cégtáblákon folytatott túlzott reklámtevékenység szabályozása érdekében tartalmazhatnak korlátozásokat a cégtáblák méretére vagy azok kihelyezésének módjára vonatkozóan is. „Ha a cég székhelyén ilyen norma van hatályban, a cégtáblát az abban foglaltak betartásával kell kihelyezni, valamint érdemes figyelembe venni a társasház alapító okiratában foglalt esetleges egyéb előírásokat is.” – zárta dr. dr. Nedeczky Katalin.

Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Jogi szakcikk
Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

A szabadságszezonban nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert. Az üzleti titok védelmének új szabályrendszere augusztusban lépett hatályba, így érdemes megvizsgálni, hogy valóban hatékonyabb védelmet biztosít-e a gazdasági tevékenységet folytatóknak …

Jogi szakcikk
Érvényes-e az emailben megkötött szerződés?

Napjainkban egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az email, mint kommunikációs és szerződéses kapcsolattartási forma, illetve jognyilatkozatok, szerződések, szerződéstervezetek küldésére használt csatorna. Ezért felmerül a kérdés, hogy az emailben megküldött ajánlatok, szerződések, jognyilatkozatok vajon érvényesek-e, keletkeztetnek-e kötelezettséget a küldő, illetve a címzett számára, illetve vita esetén bizonyítékként felhasználható-e, erről kérdeztük az …

Jogi szakcikk
Tisztességtelen piaci magatartás-e követők és likeok vásárlása a közösségi médiában?

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyre intenzívebben foglalkozik a véleményvezérek (ún. influencerek) tevékenységével. Mága Zoltán hegedűművész hirtelen megnövekedett követőtáborának, és az ezzel kapcsolatban folyó GVH-s vizsgálatnak a híre számos kérdést felvet a véleményvezérek közösségi médiában kifejtett magatartásával kapcsolatban. A szabályok közt dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda …