I. Bevezető

A fiatalkorúak kriminalitásának növekedése nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos országokban is gondot okoz.

A következőkben bemutatnám a fiatalkorúak életkorára, szankcionálására vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályokat Romániában, összehasonlítva a magyarországi szabályozással.

II. Jogszabályi környezet

Romániában, hasonlóan a magyarországi szabályozáshoz, nincs külön büntetőjogi kódexe  a fiatalkorúaknak[1]. a román Büntető Törvénykönyv[2]  (továbbiakban: Cod Penal) egy önálló fejezetben foglalkozik velük, mégpedig a „Minoritatea[3]” címet viselő V. fejezetben, a 114-134. cikkekben[4].

Hazánkban a hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyv (továbbiakban: Btk.) szintén egy fejezetben,[5] „Fiatalkorúak büntetőjogi felelőssége” cím alatt huszonkét szakaszban[6] rendelkezik róluk. A 2013. július 1-jéig hatályos 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, szintén fejezeti szinten[7] szabályozta helyzetüket, azaz az új Btk. ebben nem hozott változást.

A román szabályozás szerint ahhoz, hogy valakivel szemben büntetőjogi szankciót lehessen alkalmazni, az szükséges, hogy megállapításra kerüljön a büntetőjogi felelőssége és a bűnössége.[8]

A büntetőjogi felelősség két szempont vizsgálatát foglalja magában: 1. értelmi képesség vizsgálatát, ami az egyénnek azt a képességét jelenti, hogy megérti a saját cselekedeteit vagy mulasztásait, és azok következményeit; 2. akarati képesség vizsgálatát, ami az egyénnek azt a képességét jelenti, hogy saját cselekedeteit vagy mulasztásait uralja, tudatosan irányítja.[9]

A hazai jog szerint a “büntetőjogi felelősség feltételei: a beszámíthatóság, a felróhatóság és a bűnösség”[10]

A beszámítási képesség minimum két képességet feltételez:

1. a felismerési képességet: az elkövető képes legyen arra, hogy cselekményének társadalomra veszélyességét felismerje;
2. akarati képességet:képes legyen a felismert következmények alapján megfelelő értékítéletet hozni, és akaratának megfelelő magatartást tanúsítani.

Az anyagi jogi komplex bűnösség fogalom szerint a „bűnösség az elkövető és társadalomra veszélyes jogellenes cselekménye közötti felróható pszichés viszony,”[11]

Mindez azt jelenti az eljárásjogban, hogy a bíróság megállapítja, hogy az elkövető elkövette a terhére rótt bűncselekményt, a büntetőjogi felelősségre vonásnak nincs akadálya és az elkövetővel szemben jogkövetkezményt alkalmaz.[12]

Látható tehát, hogy mind a román, mind a magyar jogrendszer szerint a komplex bűnösségfeltárás szükséges az eljárás során a büntetőjogi szankció alkalmazásához.

III. A büntethetőségi korhatár, belátási képesség vizsgálata

1. A romániai szabályozás

Romániában a kiskorúak, azaz a 14 és 18 év közötti fiatalok három korcsoportját határolja el a Cod Penal a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából:

1. A 14. év alattiak: Az a kiskorú, aki nem töltötte be a 14. életévét, büntetőjogilag nem felel.
2. A 14 és 16 év közötti kiskorú büntetőjogilag felel, de csak akkor, ha a bűncselekmény elkövetéséhez bizonyítottan megfelelő ítélőképességgel (belátási képességgel)[13]
3. A 16. életévét már betöltött kiskorú büntetőjogi felelősségre vonható.[14]

Az 1. csoportba tartozó kiskorúak esetében a büntetőjogi felelősség hiánya megdönthetetlen  törvényi vélelem[15].

A 2. korcsoportba tartozó kiskorúak esetében a törvény egy megdönthető vélelmet (prezumție relativă) állít fel: eszerint a 14-16 év közötti kiskorú nem büntethető, de amennyiben bizonyítást nyer, hogy a bűncselekmény elkövetésekor megfelelő ítélőképességgel (belátási képességgel[16]) rendelkezett, akkor felelősségre vonható.[17]

A 14-16 év közötti kiskorú akkor van ítélőképessége birtokában, ha” életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes megérteni az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát, és belátni annak várható következményeit.”[18]

A 3. korcsoportba tartozó, 16-18 év közötti kiskorúak büntetőjogilag felelősségre vonhatók a törvény értelmében, az ítélőképességük elkövetéskori meglétét nem kell vizsgálni.

A 2. korcsoportba tartozók esetén a román jogalkalmazók ugyanúgy vizsgálják a kiskorú belátási képességének meglétét. Ennek során a bíróság nem kizárólag az igazságügyi pszichiátriai-orvosi szakvéleményben foglaltakra hagyatkozik, hanem a Legfelsőbb Bírósági egy iránymutatása szerint vizsgálnia kell a fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit, és azt, hogy a bűncselekmény elkövetés nem lehetséges következménye-e a fiatalkorú nevelésének, azoknak az utasításoknak, amit kapott, vagy az őt ért környezeti hatásoknak.[19]

A bíróságok ezért a szakvéleményen túl nagymértékben hagyatkoznak az ítéleti tényállás felderítése során az ügy irataiban fellelhető szociális vizsgálat eredményeire, és a kiskorú bíróság előtti viselkedését is figyelembe veszik.[20]

A belátási képesség elkövetéskori meglétét az ügyészségnek kell bizonyítania, ugyanakkor a bíróságnak azt egyben le kell ellenőriznie, és a fenti módszerekkel hivatalból folyamatosan vizsgálnia kell az eljárás során, hogy a kiskorú valóban rendelkezett-e vagy sem belátási képességgel az adott cselekmény véghezvitelének idején.[21]

A belátási képesség meglétét vagy hiányát a kiskorú által elkövetett bűncselekményeknél bűncselekményenként külön-külön kell vizsgálni.[22]

A román Legfelsőbb Bíróság határozata szerint rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással az kiskorú, aki az elkövetéskor mindössze két napja töltötte be 14. életévét, és aki bosszúból kiskorú áldozatának fejéhez vágott kis távolságból egy éles fém rudat, ami átszúrta a sértett koponyáját, mely sérülésbe a sértett belehalt.[23]

2. A hazai szabályozás

A hazai szabályozás szerint két korcsoportot különböztetünk meg:

1. A 14, egyes bűncselekmények esetén 12 év alatti korosztály büntetőjogi értelemben gyermekkorú.[24]
2. A 12 és a 18 év közötti korosztály fiatalkorú.

Az első csoportba az a személy tartozik, aki a bűncselekmény elkövetéskor nem töltötte be a 14. életévét, azaz gyermekkorú. A 14. év alatti gyermekkorú személy nem büntethető. Ez alól kivételt képez az a gyermekkorú személy, aki a bűncselekmény elkövetéskor a 12. életévét betöltötte, feltéve,

• hogy az általa elkövetett bűncselekmény emberölés [Btk. 160. § (1)-(2) bekezdés], erős felindulásban elkövetett emberölés [Btk. 161. §], életveszélyt vagy halált okozó testi sértés [Btk. 164. § (8) bekezdés], terrorcselekmény [Btk. 314. § (1)-(4) bekezdés], – annak előkészületét kivéve – rablás [Btk. 365. § (1)-(4) bekezdés] és a törvény szerint súlyosabban minősülő kifosztás [Btk. 366. § (2)-(3) bekezdés],
• melynek/melyeknek elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.[25]

Az első csoportba tartozók esetén a büntethetőséget tehát elsősorban maga az életkor zárja ki, míg másodsorban a 12-14 év közötti elkövetőket akkor sem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, ha belátási képességük hiányzott a bűncselekmény véghezvitelekor.

A második csoportot azok, a törvény értelmében, életkoruknál fogva büntethető fiatalkorúak alkotják, akik a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévüket betöltötték, de a 18. életévüket még nem.

Fordítva is igaz, hogy e korcsoporton belül a 12-14 év közötti korosztályba tartozó elkövetők csak a fenti, legsúlyosabb élet, testi épség és vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséért büntethetők, amennyiben az elkövetéskor rendelkeztek belátási képességgel.

Összehasonlítva a romániai és a hazai szabályozást, elmondható, hogy jelenleg az életkor szempontjából a Romániában hatályos büntető törvény kedvezőbb, mivel büntethetőségi korhatár 14. életévnél kezdődik valamennyi bűncselekménynél, és az elkövetés kori belátási képesség vizsgálata a 14 és 16 év közötti kiskorúaknál valamennyi bűncselekmény esetén kötelező.

A beszámítási képesség olyan testi, pszichikai állapotot jelent, amely alapján a cselekvő ember képes felismerni cselekményes erkölcsi, társadalmi megítélését és ennek megfelelően tud is cselekedni.[26] A beszámíthatóság az ember értelmi képességén alapul, mely fejlődésbeli, működésbeli feltételektől függ.[27] Akinek elmeműködése nem éri el a megfelelő biológiai-fiziológiai fejlettségi szintet, az nem képes olyan értelmi – tudati – értékelő tevékenységre, mely a büntetőjogi szemrehányáshoz szükséges.[28]

A fentiekre tekintettel a beszámítási képesség, az, hogy megfelelően értékelje cselekményeit, egy gyermekkorú elkövetőnél még nincs meg, ezért erre visszavezethetően a gyermekkort, mint büntethetőséget kizáró okot szabályozza a Btk.[29]

A belátási képesség vizsgálata csak a 12-14 év közötti elkövetőknél kötelező, mely magában foglalja a fiatalkorú értelmi, erkölcsi és szellemi érettségét.[30]

A belátási képesség vizsgálatára fiatalkorú terhelt esetén hivatalból köteles a bíróság, amely nem szakkérdés, és nem azonos a beszámítási képességgel, azt külön kell vizsgálni ugyanakkor minden eljárási (nyomozati, ügyészi és bírósági) szakasz során. Nem kizárt  ehhez szakértő vagy pártfogó felügyelő igénybevétele, nevelő, tanár vagy szülő tanúkénti meghallgatása, környezettanulmány készítése.[31]

A belátási képesség vizsgálatára egységes ügyészségi gyakorlat alakult ki hazánkban, ami kötelező jelleggel írja elő szakértő bevonását valamennyi 12-14 életév közötti terhelt esetében, ennek részleteit az 5/2013. (VII.31) LÜ h. körlevél tartalmazza:[32]

E körlevél szerint első lépésként a fiatalkorú terhelt beszámítási képességét, azaz elmeállapotát kell megvizsgálni igazságügyi elmeorvos szakértő bevonásával. Amennyiben a terhelt nem beszámítható, belátási képességét a továbbiakban nem kell vizsgálni, amennyiben beszámítási képessége korlátozott, azt vizsgálni kell.[33]

Amennyiben a terhelt beszámítható, második lépésként a fiatalkorú beszámítási képességének és büntetőjogi belátási képességének a vizsgálatára haladéktalanul szakértőt kell kirendelni, és e körben egyesített igazságügyi elmeorvos szakértői és pszichológus szakértői véleményt kell beszerezni, mely vizsgálatba indokolt bevonni szakkonzulensként gyermekpszichiátert.[34]

A szakértői vizsgálat elvégzéséhez be kell szerezni és rendelkezésére kell bocsátani a fiatalkorú elkövetőről készült környezettanulmányt, a pedagógiai és iskolai jellemzését, és az esetleges gyermekvédelmi intézkedésekre, illetve a rendelkezésre álló orvosi dokumentumokat a fiatalkorú korábbi megbetegedéseiről, fizikai, pszichés betegségeiről.[35]

Végül a szakértői vélemény és a rendelkezésre álló valamennyi adat együttes körültekintő értékelésével – ha szükség, a fiatalkorú terhelt ügyészi kihallgatását követően –  foglal állást a hatóság, hogy a fiatalkorú terhelt rendelkezett-e a cselekmény következményei felismeréséhez szükséges belátási képességgel vagy sem.[36]

A 12-14 év közötti fiatalkorú terhelt esetén tehát bizonyítást igényel a belátási képesség, a hatóságok ennek eredményeként hozhatna következetes döntést a büntetőeljárás további menetéről.[37]

Összehasonlítva a román és a hazai szabályozást, megállapítható, hogy a belátási képesség vizsgálatára a román szabályok szerint az elkövetők 16. éves koráig kerül sor, és valamennyi,  bűncselekmény esetén bűncselekményenként külön-külön, míg a Btk. értelmében annak vizsgálata csak a 12-14 évi közötti fiatalkorúaknál kötelező, és a törvény által felsorolt bűncselekmények esetében.

Elmondható az is, hogy bár a bíróságnak hivatalból kötelessége a belátási képesség vizsgálata a hazai jogban, mégis azáltal, hogy az ügyészség a vizsgálatra vonatkozóan kötelező egységes gyakorlatot alakított ki, annak hiányát vagy meglétét nagyrészt a szakvélemény dönti el.

Romániában e tárgyban a bíróságnak nagyobb mozgástere maradt.

IV. Fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók

1. Szankciók a román büntetőjogban

A román büntetőjog szintén két okból szankcionálja a kiskorút, a büntetés célja egyrészt generális, azaz a társadalom védelme érdekében annak megelőzés, hogy az elkövető más, újabb bűncselekményt kövessen el, másrészt speciális, az elkövető társadalomba visszaillesztése és helyes irányba nevelése a cél.[38]

Kiskorúak szankcionálásánál a szabadságvesztéssel nem járó intézkedésnek, meg kell előznie a szabadságelvonó szankciókat.[39]

1.1. Szabadságvesztéssel nem járó nevelő intézkedések:

Polgári jellegű felkészítő, ennek maximális tartama 4 hónap, és olyan felkészítő órákon kell részt vennie kötelezően a kiskorúnak, ahol felvilágosítják tettei súlyáról, annak jogi vonatkozásáról.

Felügyelet, ez a kiskorú felügyeletét és útbaigazítását jelenti mindennapi tevékenységében, időtartama igazodik az elkövetett bűncselekmény súlyához, minimum 2, maximum 6 hónapig tarthat.

Hétvégi eltiltás tartama alatt, mely minimum 4, maximum 12 hétig tarthat, a kiskorú nem hagyhatja el lakhelyét hétvégén.

Napi program intézkedés alkalmazásakor, mely legkevesebb 3, legtöbb 6 hónapig tarthat, a kiskorú köteles betartani a számára előírt napi tevékenységi programokat.[40]

Ha a kiskorú nem teljesíti vagy rosszhiszeműen megszegi a szabadságelvonással nem járó intézkedés előírásait, akkor a meghosszabbítható az adott intézkedésre előírt törvényi maximum tartamig, vagy szigorúbb, de szabadságelvonással nem járó intézkedésre cserélhető.

Ha a kiskorú a legszigorúbb, szabadságelvonással nem járó nevelő intézkedést szegi meg, akkor az felváltható szabadságvesztéssel járó nevelőintézetbe helyezéssel a törvény által meghatározott leghosszabb időtartamra.[41]

Ha a nevelő intézkedés alatt a kiskorú újabb bűncselekményt követ el, akkor a nevelő intézkedés szintén meghosszabbítható, szigorúbbra cserélhető, vagy a kiskorú szabadságelvonással járó nevelőintézetbe helyezhető.[42]

1.2. A szabadságelvonással járó szankciók

Szabadságelvonásra csak két kivételes esetben kerülhet sor:

• ha az elkövetett bűncselekményt a Cod Penal 7 évet meghaladó, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni,
• ha a kiskorú előzőleg már elkövetett egy bűncselekményt, amely miatt vele szemben nevelő intézkedést alkalmaztak, vagy nevelő intézkedésben vesz részt.

A szabadságvesztéssel járó büntetés lehet javítóintézetben vagy lehet fogházban való elhelyezés, az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyától függően.

E szabadságelvonás célja a nevelés, oktatás, társadalomba való integrálás elősegítése. Ezalatt törekedni kell a kiskorú pszichés fejlődésnek rendezésére, iskolázottságának növelésére, szakmai képzettségének fejlesztésére.

A javítóintézetbe kerülő fiatalok zöme messze elmaradottabb az életkorukhoz mérten  elvárható erkölcsi, szellemi fejlettségtől. A javítóintézeti nevelés a Cod Penal 124. cikke értelmében egy évtől 3 évig terjedhet.

A szabadságvesztés tartama 2 évtől 5 évig terjedhet, és amennyiben a kiskorú olyan bűncselekményt követett el, amelyet a Cod Penal 20 évig terjedő, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendel büntetni, akkor 5 évtől akár 15 évig is.[43]

2. Szankcionálás a hazai szabályozás szerint:

A fiatalkorúakkal szemben alapvetően ugyanazok a szankciók alkalmazhatók, amelyek a felnőtt korú elkövetőkkel szemben, bizonyos eltérésekkel, amelyeket a Btk. határoz meg.

A Btk. büntetéseket és intézkedéseket ismer.

Büntetések a Btk. 33. §-a szerint:

• a szabadságvesztés,
• az elzárás,
• a közérdekű munka,
• a pénzbüntetés,
• a foglalkozástól eltiltás,
• a járművezetéstől eltiltás,
• a kitiltás,
• a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
• a kiutasítás.

Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.

Intézkedések a Btk. 63. §-a szerint:

• a megrovás,
• a próbára bocsátás,
• a jóvátételi munka,
• a pártfogó felügyelet,
• az elkobzás,
• a vagyonelkobzás,
• az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
• a kényszergyógykezelés,
• a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

Fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható a Btk. 108. §-a alapján, mely mellett értelemszerűen nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy közérdekű munka.[44]

A javítóintézeti nevelés az egyetlen szabadságelvonó intézkedés, mely kizárólag fiatalkorúakkal szemben alkalmazható.

A Btk. a szabadságvesztés, elzárás, pénzbüntetés, közérdekű munka, kutasítás büntetések, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés, intézkedések közül pedig a próbára bocsátás, jóvátételi munka, kitiltás, pártfogó felügyelet esetén ír elő a felnőtt korú elkövetőkre vonatkozóaktól eltérő alkalmazási szabályokat, illetve egyéb feltételeket.

A Btk. 106. § (1) bekezdése szerint: „A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani.”

Ugyanakkor egyfajta szankcionálási sorrendet is be kell tartani a Btk. 106. §-a alapján.

• elsősorban szabadságelvonással nem járó nevelő jellegű intézkedéseket kell alkalmazni (megrovás és próbára bocsátás, jóvátételi munka),
• másodsorban szabadságelvonással nem járó büntetést (közérdekű munka, pénzbüntetés),
• harmadsorban szabadságelvonással járó intézkedést (javítóintézeti nevelés),
• végső esetben szabadságelvonással járó büntetést (szabadságvesztés, elzárás).[45]

A Btk. 106. § (2) bekezdése szerint azzal a fiatalkorú elkövetővel szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható.

A hatályos magyar szabályozás részletezésére nem térnék ki. Az látható viszont, hogy a román büntetőjog speciális, fiatalkorúak nevelésére koncentráló szankciókat határoz meg, míg a magyar jog egyetlen speciális, kizárólag fiatalkorúakra vonatkozó szabadságelvonó intézkedést ismer, a javítóintézeti nevelést.

Az javítóintézeti nevelés a román szankciórendszerben is megtalálható, de azt számos egyéb, szabadságelvonással nem járó nevelő intézkedés előzi meg.

A hazai jog a felnőtt korú elkövetőkre vonatkozó szankciók alkalmazását írja elő a fiatalkorúakra is, azzal, hogy alkalmazásukra vonatkozóan határoz meg speciális szabályokat.

V. Összegzés

A legfontosabb eltérések a két szomszédos ország szabályozása között az alábbiak szerint foglalhatók össze:

A hazai szabályozás a büntethetőség generális minimumát a 12. életévre szállította le, és  néhány bűncselekmény elkövetése esetén ettől az életkortól rendeli büntetni a fiatalkorú elkövetőt, a román büntetőtörvény szerint a büntethetőség alsó korhatára továbbra is a 14. életév maradt.

A román szabályok szerint a kiskorú belátási képességét, amennyiben a bűncselekmény elkövetésekor 14 és 16 év közötti volt, minden esetben kötelező vizsgálni, a magyar szabályok szerint pedig ennek vizsgálata csak hét bűncselekmény esetén kötelező, és csakis akkor, ha a fiatalkorú elkövető 12-14 év közötti életkorban volt a bűncselekmény véghezvitelekor.

A hazai szabályozásban egyetlen, úgymond speciális, kizárólag fiatalkorúakra alkalmazható szankciót, a javítóintézeti nevelést ismeri, mely egyben szabadságelvonó is, míg a román büntető törvény több nevelő jellegű, kifejezetten fiatalkorúakra alkalmazható szankciót határoz meg.

Felhasznált irodalomjegyzék:

• Alina Stoicut: Răspunderea penală a minorilor – De ce o măsură educativă şi nu o pedeapsă? http://abcjuridic.ro/raspunderea-penala-a-minorilor-de-ce-o-masura-educativa-si-nu-o-pedeapsa/ (letöltés ideje: 2017.04.01.)
• Bory Noémi: A fiatalkorúak büntetés-végrehajtása, előadás anyag 2015. május 8. (Fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza képzés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar)
• A bűnösség fogalma és elemei, a bűnösségi elméletek. http://cograf.hu/tudastar/a-bunosseg-fogalma-es-elemei-a-bunossegi-elmeletek (Letöltés ideje: 2017. 04.02.)
• Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség          www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés        ideje:2017. 04.01.)
• Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)
• Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

Felhasznált jogszabályok jegyzéke:

• évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről
• évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
• Cod Penal Legea 286/2009

[1]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[2]Cod Penal Legea 286/2009 http://legeaz.net/noul-cod-penal/pagina-3 (letöltés ideje: 2017.04.01.)

[3]Értsd: Kiskorúak

[4] Alina Stoicut: Răspunderea penală a minorilor – De ce o măsură educativă şi nu o pedeapsă? http://abcjuridic.ro/raspunderea-penala-a-minorilor-de-ce-o-masura-educativa-si-nu-o-pedeapsa/ (letöltés ideje: 2017.04.01.)

[5]Btk. XI. fejezet

[6]Btk. 105.-126. §

[7]1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről VII. fejezet: „A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések”

[8]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[9]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[10]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje: 2017.04.01.)

[11]A bűnösség fogalma és elemei, a bűnösségi elméletek. http://cograf.hu/tudastar/a-bunosseg-fogalma-es-elemei-a-bunossegi-elmeletek (Letöltés ideje: 2017. 04.02.)

[12]A bűnösség fogalma és elemei, a bűnösségi elméletek. http://cograf.hu/tudastar/a-bunosseg-fogalma-es-elemei-a-bunossegi-elmeletek (Letöltés ideje: 2017. 04.02.)

[13]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[14]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[15]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[16]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[17]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[18]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[19]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[20]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[21]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[22]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[23]Sistemul răspunderii penale a minorilor, http://www.scritub.com/stiinta/drept/SISTEMUL-RASPUNDERII-PENALE-A-92977.php (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[24]Btk. 16. §

[25]Btk. 16. §

[26]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[27]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[28]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[29]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[30]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[31]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[32]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[33]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[34]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[35]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[36]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[37]Dr. Kenese Attila: A 12-14 életév közötti bűnelkövetőkkel kapcsolatos új rendelkezések gyakorlati alkalmazásának kérdései – a belátási képesség www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20belátási%20képesség.odt (Letöltés ideje:2017. 04.01.)

[38]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[39]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[40]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[41]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[42]Kurkó Zsuzsa: A kiskorúak helyzete a büntetőjogi igazságszolgáltatásban http://morfondir.ro/blog/2016/07/29/a-kiskoruak-helyzete-a-buntetojogi-igazsagszolgaltatasban/ (letöltés ideje: 2017. 04.01.)

[43]Cod Penal Legea 286/2009, Art. 125. http://legeaz.net/noul-cod-penal/pagina-3 (letöltés: 2017.04.01.)

[44]Btk. 108. § (2) bekezdés

[45]Dr. Bory Noémi: A fiatalkorúak büntetés-végrehajtása, előadás anyag 2015. május 8. (Fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza képzés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar)