Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezései szerint a közjegyző az egyszerű és gyors jogérvényesítés elősegítése érdekében bizonyítékok rögzítése céljára előzetes bizonyítást folytathat le.

Az eljárás igénybevételével a felek jogvitájuk rendezésére perindítás előtt bizonyítékot szerezhetnek, amelyet – gyorsítva az ítélkezést – egy esetleges későbbi perben a bíróság előtt közvetlenül felhasználhatnak, vagy éppen peren kívüli megegyezésüket segíthetik elő.

Előzetes bizonyításnak akkor van helye, ha:

• valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a későbbiekben már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna,
• valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a jogvita elbírálását elősegíti,
• valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli,
• a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi,
• a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához – jogi érdeke fűződik.

Amennyiben az ügyben már per vagy büntetőeljárás van folyamatban, a közjegyző előtti előzetes bizonyításra nem kerülhet sor.

Amennyiben a közjegyző előtti előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához szükséges, az előzetes bizonyítás keretében a fél kérelmére a közjegyző igazságügyi szakértőt is kirendelhet.

A közjegyző eljárása az előzetes bizonyítás során is pártatlan, személye a garancia az előzetes bizonyítás és az általa kirendelt szakértő függetlensége tekintetében.

A közjegyző előtti előzetes bizonyítást kérelem benyújtásával lehet kérni, amelynek tartalmaznia kell:

• a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
• az eljárás lefolytatására irányuló kifejezett kérelmet,
• a kérelem előterjesztésének indokait, azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak van helye,
• a rövid tényállást, bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat,
• az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges,
• az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezései szerint a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelése kérhető, ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Csakúgy, mint az előzetes bizonyítás lehetősége, ez az eljárás is az egyszerű és gyors jogérvényesítést hivatott szolgálni.

Amennyiben a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban a szakértő kirendelése nem kérhető. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.

Az igazságügyi szakértő kirendelését kérelem benyújtásával lehet kérni, amelynek tartalmaznia kell:

• a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
• az eljárás lefolytatására irányuló kifejezett kérelmet,
• a kérelem előterjesztésének indokait, a rövid tényállást,
• a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
• azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania,
• az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat.

A közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.