Zálogjogi nyilvántartásba bejegyzés
A zálogjogi nyilvántartás a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartás, amelyközhitelűen tartalmazza – az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatosan a felek által közjegyzői közreműködés nélkül tett zálogjogi nyilatkozaton alapuló bejegyzés kivételével – a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés létrejöttét.
Ingó dolgot terhelő jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog a jogszabály rendelkezése alapján csak akkor jön létre, ha a zálogszerződést közjegyzői okiratba foglalják, és a zálogjogot a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzik. Ezen zálogjogok alapításának, változásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve azok törlése aközjegyző feladata, amelyről kérelemre – elektronikus adatátvitel útján – gondoskodik.
A zálogjog alapításának a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzése alapjául tehát közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés, vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági határozat adatai szolgálhatnak, a zálogjogviszony módosulására, megszűnésére, a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett más tények és adatok megváltoztatására irányuló bejegyzésnek azonban már olyan teljes bizonyító erejű magánokirat alapján is helye van, amelyen a nyilatkozatot tevő aláírását közjegyző hitelesítette.
A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a jelen lévő félnek tanúsítványt ad.
Értékpapír, okirat semissé nyilvánítása
A közjegyző hatáskörébe tartozik az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír vagy okirat (pl. takarékbetét, váltó, csekk) pótlásához történő segítségnyújtás.
A pótláshoz az értékpapír vagy okirat semmissé nyilvánítása szükséges, amelyet a közjegyzőtől erre irányuló kérelemmel lehet kérni. A semmissé nyilvánítás lényege, hogy a közjegyző által semmissé nyilvánított értékpapírral/okirattal a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni a továbbiakban már nem lehet és sor kerülhet azok pótlására.
Az értékpapír/okirat semmissé nyilvánítása iránti eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
Az értékpapír/okirat semmissé nyilvánításárára irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
A kérelemhez csatolni kell az értékpapír/okirat másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll. A pontos adatok beszerzése érdekében a kiállító pénzintézet segítségét érdemes igénybe venni.
A közjegyző a kérelemben foglalt adatokat tartalmazó ún. hirdetményt bocsát ki. A hirdetményt 6 hónapra – mely időtartam váltó és csekk esetében 1 hónap, okirat esetében pedig 1 hónapra leszállítható – közzé kell tenni.
A hirdetmény közzétételről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara gondoskodik azáltal, hogy a hirdetményt az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen bárki által megtekinthető elektronikus nyilvántartásba jeleníti meg.
A hirdetmény közzétételének lényege, hogy a közzététel időtartama alatt az értékpapír/okirat birtokosa az eljárást folytató közjegyzőnél az értékpapírt/okiratot bemutathatja, vagy az értékpapír/okirat hollétére vonatkozóan adatot jelenthet be. Ezekben az esetekben a közjegyző az eljárást megszünteti. Amennyiben azonban értékpapír/okirat bemutatására vagy az értékpapír/okirat hollétére vonatkozóan adat bejelentésére nem kerül sor, úgy a közjegyző az értékpapírt/okiratot semmissé nyilvánítja.