Alább a dolgozat egyszerűsített, de tartalmilag teljes verziója olvasható. A nyomtatható .pdf formátumú dolgozat letöltéséhez kattintson ide.

Különleges perek egy nem peres eljárásban – A végrehajtási perek speciális szabályai

I. Bevezetés

Elsőre már a cím is furcsának tűnhet, hiszen, hogy lehetnek perek egy nem peres eljárásban?  Tanulmányomban ezt a kérdést igyekszem körüljárni és legjobb tudásom szerint megválaszolni. Először magáról a végrehajtási eljárásról, mint nemperes eljárásról ejtek néhány szót az általam hangsúlyosnak vélt sajátosságai ismertetésével, melyek segíthetnek a végrehajtási perek rendhagyó világában eligazodni. Ebben a fejezetben csak az említés szintjén térek ki az eljárás szabályanyagára, ugyanis dolgozatom célja a végrehajtási perek bemutatása, előtérbe helyezvén ezen perek speciális, különleges mivoltát.

Őszintén szólva azért esett a választásom erre a témára, mivel már jó ideje foglalkoztat, hogy milyen lehet egy bírósági végrehajtó élete. A médiában gyakran ők a rosszfiúk, akik elveszik azt a keveset is, ami az állampolgároknak jutott. Jobban megvizsgálva, azért ez közel sem ilyen egyszerű. Lehet épp az ellenkezőjét is állítani, hogy a bírósági végrehajtás a magánjogi területen megvalósított igazságszolgáltatás alfája és ómegája. Ezzel szerintem nehéz vitába szállni, hiszen a jogkövető magatartást, ha másképp nem megy, akkor kényszer alkalmazásával kell kieszközölni. Végtére is egy jogállamban élünk, ahol tetteinknek következményei vannak.

II. A bírósági végrehajtásról általában

A végrehajtási eljárás léte logikus jogalkotási lépés, egyben alkotmányos követelmény is, ebből adódóan az igazságszolgáltatás hatalmi ágának nélkülözhetetlen eleme Magyarországon. Szabályozása elsősorban a jogszolgáltatási tevékenységet ellátó bíróságokhoz kapcsolódik.

A bírósági végrehajtás egy polgári nemperes eljárás, mely kérelemre indul és a többi ilyen jellegű eljáráshoz képest egy speciális, részletes szabályanyaggal rendelkező, viszonylag önálló metódus, amelyet végső soron a peres eljárások folytatásának is tekinthetünk, hiszen a teljesítés érdekében azokhoz kapcsolódik.[1] Ebből következik, hogy jellegét tekintve a polgári perek eljárási szabályaival mutat rokonságot, így egyáltalán nem nevezhető egy egyszerű, mezei nemperes eljárásnak. Szűkebb értelemben a végrehajtás magának a végrehajtási eljárás megindításának a jogát, míg tágabb értelemben azoknak az anyagi és eljárásjogi következményeknek az összességét jelenti, amelyek a végrehajtási eljárásban résztvevő személyek jogaiban és kötelezettségeiben beállnak.[2]

A végrehajtási eljárás megindításának saját feltételrendszere van, amelyet egészen 1881 óta külön törvény (vagy törvényerejű rendelet) szabályoz. Jelenleg a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) tartalmazza szabályanyagát. Alkotmányos alapja a tulajdonjog védelme, mely egyszerre követeli meg az adott körülmények között fennálló lehető legmagasabb mértékű megóvását, és a lehető legkisebb mértékű korlátozását a tulajdonjognak.[3] 

Álláspontom szerint az eljárás legfőbb alapelve a vagyoni kényszer elsődlegességének alkalmazása, mely a Vht. 5. §-ában került szabályozásra. Biztosítja, hogy az ellenérdekű fél az önkéntesség elmaradása esetén a teljesítésre való kötelezéshez fel tudjon lépni az adóssal szemben. A bírósági végrehajtás célja, hogy biztosítsa a már jogerősen befejezett eljárási ügyekben hozott döntések, illetve az előze­tesen végrehajtható határozatok kikényszerítését, mégpedig úgy, hogy kötelezetti nemteljesítés esetén a jogkövető magatartást kikényszerítse, akár állami kényszer alkalmazásával is. Ebben az eljárásban a bíróság – vagy a végrehajtásra felhatalmazott más szerv (önálló bírósági végrehajtó) – intézkedése alapján az adós személye elleni kényszercselekményt a rendőrség végzi el, de erre csak kivételes esetben kerülhet sor, mivel általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló szankciót.[4] Ugyanakkor azt meg kell említeni, hogy ezen kényszer arányos és fokozatos alkalmazása az adós vagyonának védelmére szolgál, mivel a végrehajtási ügyek a legnagyobb részben pénzfizetésre irányulnak, így behajtáskor a végrehajtást kérő követelése legtöbbször az adós ingó- és ingatlan vagyonából kerül kielégítésre.[5]

Jelentős alkotmányos követelmény a hatékony jogorvoslat biztosítása. Egy jogállamban ugyanis biztosítva van az állampolgárok számára a jogbiztonság, így a bírósághoz való fordulás joga. Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke – többek között a bírósághoz való fordulás jogán kívül – a pártatlan, tisztességes bírósági eljárást és elbírálást, illetve a jogorvoslat igénybevételének jogát is szabályozza. Az Alaptörvény R cikk (1)–(2) bekezdései kimondják, hogy az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja és az, illetve a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

Egyrészt a Vht. nemperes jogorvoslati eszközöket biztosít a garanciális eszköz teljesítésére, melyek két csoportra oszthatóak:[6] a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatokra (pl.: a végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése, fellebbezés, felülvizsgálati kérelem) és a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatokra (pl.: fellebbezés, végrehajtási kifogás).

Másrészt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hetedik része, a különleges eljárások között, a XL. fejezetben szabályozza a végrehajtási pereket, melyek akkor nyernek alkalmazást, ha bizonyos eljárásjogi, illetve anyagi jogi vita csak a széles körű bizonyítást és kontradikciót lehetővé tevő peres eljárás keretében orvosolható. [7]

Ez a jogorvoslati rendszer a végrehajtás alá vont adósokat oly módon védi, hogy a végrehajtást kérők érdekvédelmét is szem előtt tartja.[8]

III. A végrehajtási perek

Mint már említettem a végrehajtási eljárás állami kényszerrel, jogmegvonással, illetve korlátozással jellemezhető sajátosságai miatt rendkívül fontos alkotmányos követelmény a hatékony jogorvoslatok biztosítása. Ennek teljesítésére nem elegendőek a Vht. nemperes jogorvoslati eszközei, így ezek mellett más jogszabályok jogorvoslati eszközei is rendelkezésre állnak meghatározott jogsérelmek orvoslására. Itt jön képbe a Pp., melynek XL. fejezete a végrehajtási eljárás során felmerült érdekellentétek peres eljárás során történő rendezését biztosítja.[9] Itt találhatóak a végrehajtási perek, mely peres eljárások jogsérelem esetére a legalaposabb törvényi garancia letéteményeseiként szolgálnak.[10]

Vannak olyan esetek, amelyekben az anyagi jogi kérdést is érdemi perben dönti el a bíróság. Ezek az ügyek a végrehajtási eljáráshoz kapcsolódnak, azonban nem képezik annak részét, minthogy jellegüknél fogva a végrehajtástól elkülönülnek. A végrehajtási perekben a vita tárgya olyan akár anyagi, akár eljárásjogi kérdés, melynek eldöntéséhez a nemperes eljárás nem biztosít megfelelő kereteket. A kontradiktórius eljárás sajátosságaiból adódóan itt széles körben biztosított a felek részére a személyes meghallgatás, és az ellentmondás lehetősége. Azt meg kell említeni, hogy a felek személyesen és képviselőik útján is eljárhatnak, tehát nem kötelező a jogi képviselő, de nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom mindenképp célszerű ügyvédet megbízni. A végrehajtási eljárást megelőző peres eljárás során adott meghatalmazás – az esetek többségében – kiterjed a végrehajtási eljárás során indított keresetekre is.

A végrehajtási perek nem minősülnek vagyonjogi pernek, ezért a járásbíróság hatáskörébe tartoznak, illetve a pertárgy értéke nincs kihatással a hatáskör kérdésére.[11]

A végrehajtási perek a következők:

1. Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per
2. Igényper
3. Foglalás tűrése iránti per
4. Követelés behajtása iránti per
5. Végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás engedélyezése iránti per

1. Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per

1.1. Általános szabályok

Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perre akkor kerülhet sor, ha a végrehajtási eljárás keretében nincs rá lehetőség, és az az adós indíthatja meg a végrehajtást kérő ellen, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja.

Végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban; vagy a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.[12]

Végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült; a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt; a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le; az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.[13]

Kizárólagosan az elrendelő járásbíróság illetékes az ilyen perekben. Ez azt is jelenti, hogy, ha a törvényszék vagy közjegyző rendelte el, akkor is kizárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes.[14]

1.2. Speciális perszabályok

Talán ez az egyik legszigorúbb időbeli korlátokhoz és feltételekhez kötött eljárás a többi pertípussal szemben. Ennek fő oka, hogy a végrehajtásban szereplő felek joga ne vagy a lehető legkevésbé sérüljön és a végrehajtási eljárás mielőbb folytatódhasson vagy szűnjön meg, elkerülve ezzel a per elhúzódását. A felek köre egyébként azért speciális, mert abban a peres eljárás alapját képező végrehajtási eljárásban érintett személyek vehetnek részt félként.

A felperes mindig az adós vagy a jogutódja, míg alperesként a végrehajtást kérő vagy jogutódja szerepel a kontradiktórius eljárásban. Releváns szabály, hogy a felperesnek egyrészt mind az elrendelés, mind a foganatosítás tekintetében egyértelműen beazonosítható módon meg kell jelölnie a végrehajtást, másrészt a bírói gyakorlatban jelentkező probléma megoldásaként a Pp. előírja a felperes részére a végrehajtani kívánt követelés azon részének pontos meghatározását, amelyre a végrehajtás megszüntetését, illetve korlátozását kéri. Harmadrészt a perindítónak okirattal igazolnia kell, hogy a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását a végrehajtási eljárás keretében eredménytelenül próbálta meg elérni.[15]

Azt érdemes még megemlíteni, hogy ezekben a perekben a bíróság érdemi döntése ellen mind az adós, mind a végrehajtást kérő élhet fellebbezéssel azzal a speciális rendelkezéssel, hogy a végrehajtó részére a végrehajtási költség tekintetében a törvény biztosít fellebbezési jogot. További fontos ide sorolható jellemző, hogy a Pp. soron kívüliséget ír elő a végrehajtás megszüntetési, korlátozási perekre. így az a végrehajtás mindkét szakaszában, akár a végrehajtás elrendelése, akár a végrehajtás foganatosítása során megindítható.[16]

A határidők jól tükrözik perek gyorsítását, dinamikus lefolyását célzó jogalkotói akaratot:[17]

• Az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap.
• Az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vonatkozó határidő legfeljebb tizenöt nap.
• A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye, és a tárgyalási időköz nyolc nap.
•  A tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő egy hónap.

A Pp. 121. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben nincs helye szünetelésnek, 121. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben pedig a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. A 121. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.

A perben eljáró bíróság a végrehajtást kérelemre a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.[18]

2. Végrehajtási igényper

2.1. Általános szabályok

Végrehajtási igényper akkor indítható, ha a végrehajtó az adósnál olyan vagyontárgyat foglal le, amely harmadik személy tulajdonát képezi. Ez a személy indíthatja a végrehajtást kérő ellen, abból a célból, hogy a bíróság az adott vagyontárgyat a foglalás alól oldja fel. Ahogyan a többi végrehajtási per, úgy az igényper is értékhatárra tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartozik, arra kizárólag a foglalás helye szerinti bíróság az illetékes, ingatlanigényperre pedig kizárólag az ingatlan fekvése szerinti járásbíróság illetékes.[19]

A per tárgyának értéke a végrehajtani kívánt követelés értékével, vagy ha a foglalás alól feloldani kívánt vagyontárgy értéke kisebb, ez utóbbi értékkel egyezik meg. Nem indíthat igénypert ugyanakkor a haszonélvező a lefoglalt ingatlanra – kivételt képez az ingó használója és haszonélvezője – továbbá az, aki a végrehajtandó tartozásért az adóssal egy sorban felel. Ha a házassági vagyonközösség alá eső vagyontárgyat olyan tartozás fejében foglalták le, amelynek megfizetésére kizárólag az egyik házastárs köteles, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad erejéig. Ilyenkor a pert a végrehajtást kérőn kívül az adós ellen is meg kell indítani. Közös tulajdon lefoglalása esetén bármelyik tulajdonostárs önállóan indíthat igénypert.[20]

2.2. Speciális perszabályok

Akkor halasztó hatályú az igényper, ha a foglalástól – vagy ingatlan esetén a végrehajtási jog bejegyzésétől – számított nyolc napon belül indítják meg, vagyis az igényperrel érintett vagyontárgyat csak a per jogerős befejezése után lehet értékesíteni.[21]

A bíróság a halasztó hatályú igényperben a keresetlevél vizsgálata és a kereset közlése során soron kívül jár el. Ebben az esetben a bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg a halasztó hatályú igényperről a végrehajtót, ingatlanigényperről pedig az ingatlanügyi hatóságot is haladéktalanul értesíti. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, amennyiben a vagyontárgyat már értékesítették, a pernyertes felperes részére a vételárnak megfelelő összeget kell kiutalni.[22]

Az igényperben hozott jogerős határozatot a végrehajtó részére, ingatlanigényper esetén pedig az ingatlanügyi hatóság részére is kézbesíteni kell. A pernyertes felperes perköltségét a pervesztes alperes csak akkor téríti meg, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemű magatartást tanúsított, ezzel szemben a fellebbezési eljárásban felszámított perköltség tekintetében a perköltség viselésének általános szabályai az irányadók. [23]

A perben eljáró bíróság a végrehajtást kérelemre – kizárólag az igényelt vagyontárgyra kiterjedően – a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Ezenfelül a perben nincs helye viszontkeresetnek, és a perben hozott ítélet ellen – a per főtárgya tekintetében – perújításnak sincs helye.[24]

3. Foglalás tűrése iránti per

3.1. Általános szabályok

A végrehajtást kérő pert indíthat harmadik személy ellen a foglalás tűrése iránt, ha feltehető, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, és ez a személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el. A perindítás előzménye, hogy az ingóság foglalása esetén a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a jogkövetkezményekre. Ezután a harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni egyrészt, hogy nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen. Másrészt, elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát. Harmadrészt, tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.[25] Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja. Ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós ingóságára vonatkozó nyilatkozatot elmulasztotta, a végrehajtást kérő perköltségét a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni. [26]

3.2. Speciális perszabályok

A Pp. két speciális szabálytól eltekintve nem tartalmaz különös rendelkezéseket a foglalás tűrései iránti perre, azonban viszontkeresetnek nincs helye, és a perköltség viselésének szabályai is eltérnek az általános szabályoktól. „A viszontkereset kizárása több okból is logikus, egyrészt az eljárás gyorsítása végett, másrészt mivel az ingó dolog az adós tulajdona, ezért a birtokviszony a végrehajtás szempontjából irreleváns. A perköltségviselés tekintetében pedig elmondható, hogy a harmadik személy (alperes), ha elmulasztja a nyilatkozattételt és emiatt kerül sor a perre, pernyertességtől függetlenül, mivel a nyilatkozattételkor nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, köteles viselni a perköltségeket.”[27]

4. Követelés behajtása iránti per

4.1. Általános szabályok

A végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt a Vht. 110-113. § alapján akkor, ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, és a harmadik személy a követelést vagy szerződést nem ismerte el, emellett a nyilatkozatot, azaz a letétbe helyezést elmulasztotta.

A perindítás előzménye, hogy a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a jogkövetkezményekre. A felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül a harmadik személy nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést; a követelés mikor esedékes; illetve tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen. A felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni. Ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós követelésére vonatkozó nyilatkozatot vagy a követelés összegének befizetését, illetve a követelés tárgyának letétbe helyezését elmulasztotta, a végrehajtást kérő perköltségét a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni.[28]

4.2. Speciális perszabályok

A perbeli eljárási cselekmények vonatkozásában a speciális szabályok megegyeznek a már tárgyalt foglalás tűrése iránti pernél ismertetett szabályokkal (viszontkereset tilalma, perköltségviselés).[29]

5. A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per

5.1. Általános szabályok

Ez a per a zálogjogosulthoz köthető, aki pert indíthat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése iránt, ha az engedélyező végzés meghozatalának azért nem volt helye, mert az adós vagy a végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét vitatta, és állítását valószínűsítette. Az előző perektől eltérően itt kizárólag a foganatosító bíróság illetékes, amelyik az elutasító végzést hozta.[30]

A perindítás előzménye, hogy a végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.[31]

Speciális a zálogjogosult helyzete a végrehajtás során, mivel az ingó zálogtárgy értékesítését követően, az így befolyt összeget a végrehajtás költségeinek levonása után elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani. Ezen túlmenően ingatlan, vízi vagy légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, ezen követelés a rangsorban a tartásdíj, munkabér és azzal egy tekintet alá eső járandóság után, meglehetősen jó pozícióban szerepel.[32]

Ilyen esetben a Vht. 114. § (2) bekezdése, és a 140.§ (6) bekezdése alapján a végrehajtó haladéktalanul tájékoztatja a zálogjog jogosultját arról, hogy a folyó végrehajtási eljárásban 15 munkanapos határidővel érvényesítheti a zálogjogból fakadó igényét, és ezzel bekapcsolódhat a végrehajtási eljárásba, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége nem vitatott.[33]

Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, a bekapcsolódás iránti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.[34]

5.2. Speciális perszabályok

Speciális szabály ennél az eljárásnál, hogy a bíróság soron kívül jár el, illetve a határidők a következőképpen alakulnak: az ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő és az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vonatkozó határidő is legfeljebb tizenöt nap; a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye és a tárgyalási időköz nyolc nap; a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő egy hónap. A perben eljáró bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti.[35]

IV. Összegzés

A bevezetésben feltett kérdést megválaszolva, azért lehetnek perek egy nem peres eljárásban,  mert a bírósági végrehajtási eljárás során felmerülő olyan jogviták eldöntésére kerül sor, amelyek elbírálására a bírósági végrehajtás, mint egyoldalú kérelemre induló, nemperes eljárás keretei nem megfelelőek, nem elégségesek, így kelletlenül is szükség van a felek kölcsönös meghallgatását biztosító, kontradiktórius peres eljárásra. Ebből az következik, hogy a polgári perrendtartásban megtalálható pereket a hős megmentő szerepében láthatjuk, mivel jogorvoslatot nyújtanak azok számára, akik a végrehajtási nemperes eljárás keretei között nem találnak megoldást problémájukra.

Összegezve a leírtakat a végrehajtási perek különleges eljárások közé sorolásának oka egyrészt az a tény, hogy egy korábban indult nemperes eljáráshoz kapcsolódnak, másrészt az a társadalmi, és jogalkotói elvárás, hogy ezek az eljárások soron kívül, lehetőleg minél előbb befejeződjenek. Természetesen ez utóbbi elvárás nem mindig teljesül, hiszen nem egy idealizált világban élünk, ahol minden úgy alakul, ahogy előre eltervezzük. Tenni persze lehet, sőt kell is azért.

Szerző: Urbán Antal
Intézmény neve: Debreceni Egyetem
Publikáció lezárásának helye, dátuma: Debrecen, 2020.12.30.

Felhasznált irodalomjegyzék

1. Bazsika Ádám: A végrehajtás megszüntetése iránti perek időszerű kérdései, https://www.mabie.hu/attachments/article/967/Dr.%20Bazsika%20%C3%81d%C3%A1m%20A%20v%C3%A9grehajt%C3%A1s%20megsz%C3%BCntet%C3%A9se%20ir%C3%A1nti%20perek%20id%C5%91szer%C5%B1%20k%C3%A9rd%C3%A9sei.pdf (letöltés dátuma: 2020.10.15.)
2. Dobáné Madarász Arabella: A végrehajtási igényper és „nemperes” előzménye, https://www.mabie.hu/attachments/article/827/A%20v%C3%A9grehajt%C3%A1si%20ig%C3%A9nyper%20%C3%A9s%20%E2%80%9Enemperes%E2%80%9D%20el%C5%91zm%C3%A9nye.pdf (letöltés dátuma: 2020.10.15.)
3. Éless Tamás – Juhász Edit – Juhász Imre – Kapa Mátyás – Papp Zsuzsanna – Somlai Zsuzsanna – Szécsényi-Nagy Kristóf – Timár Kinga – Tóth Ádám – Török Judit – Varga István: A polgári nemperes eljárások joga, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014
4. Gyüre Péter: A bírósági végrehajtás elrendelésére vonatkozó általános szabályok figyelemmel a szubszidiárius jelleggel alkalmazandó új polgári perrendtartás rendelkezéseire, https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-birosagi-vegrehajtas-elrendelesere-vonatkozo-altalanos-szabalyok-figyelemmel-a-szubszidiarius-jelleggel-alkalmazando-uj-polgari-perrendtartas-rendelkezeseire/ (letöltés dátuma: 2020.10.11.)
5. Gyüre Péter: A bírósági végrehajtási eljárás cselekményeinek láncolatát átmenetileg megakasztó jogintézmények, Debreceni Jogi Műhely 2018. évi (XV. évfolyam) 1-2. szám,  http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/1_2_2018/a_birosagi_vegrehajtasi_eljaras_cselekmenyeinek_lancolatat_atmenetileg_megakaszto_jogintezmenyek/ (letöltés dátuma: 2020.10.11.)
6. Kapa Mátyás – Siposné Bíró Noémi – Nádas György – Rab Henriett – Zoltán Hunor – Zoltán Levente – Gyekiczky Tamás: A bírósági végrehajtás magyarázata, Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., 2009 https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/99178/file_up_GyekiczkyT-BirosagiVegrehajtas.pdf?sequence=1&isAllowed=y (letöltés dátuma: 2020.10.25.)
7. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Budapest, Osiris Kiadó, 2014
8. Kiss Daisy – Rónay Zoltán – Sántha Ágnes – Szabó Péter: A különleges perek, Kérdések és válaszok a polgári perrendtartás különös részéből, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2006
9. Kiss Daisy: Per vagy nem per?, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008
10. Kovács Hegedűs Vera: A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba, Pro Futuro 2015/2. szám
11. Polyák Emese: A bírósági végrehajtás jogorvoslati rendszere, különös tekintettel a polgári perrendtartásban szereplő peres jogorvoslatokra, https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polyak_emese__birosagi_vegrehajtas_jogorvoslati_rendszere.pdf (letöltés dátuma: 2010.10.22.)
12. Rainer Lilla: A végrehajtás megszüntetése iránti perek szabályozása az új Pp. tervezetében, https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/rainer_lilla__vh_megszuntetese_iranti_perek_szabalyozasa_uj_pp%5bjogi_forum%5d.pdf (letöltés dátuma: 2020.10.22.)
13. Schadl György: Az ingófoglalás alapvetõ szabályai a bírósági végrehajtási eljárás során, Polgári Szemle 2017/13. évf. 1–3. szám
14. Sebő Ildikó: A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása a régi és az új Eljárásjogi Kódex alapján, https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-vegrehajtas-megszuntetese-es-korlatozasa-iranti-perek-szabalyozasa-a-regi-es-az-uj-eljarasjogi-kodex-alapjan/ (letöltés dátuma: 2020.10.22.)
15. Wopera Zsuzsa – Gyovai Márk (szerk.): Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához, Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2016

Felhasznált jogszabályok jegyzéke

1. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
2. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
3. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

---

[1] Kiss Daisy – Rónay Zoltán – Sántha Ágnes – Szabó Péter: A különleges perek, Kérdések és válaszok a polgári perrendtartás különös részéből, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2006, 315. o.

[2] Kiss Daisy: Per vagy nem per?, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008, 474. o.

[3] Sebő Ildikó: A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása a régi és az új Eljárásjogi Kódex alapján, https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-vegrehajtas-megszuntetese-es-korlatozasa-iranti-perek-szabalyozasa-a-regi-es-az-uj-eljarasjogi-kodex-alapjan/ (2020.10.22.)

[4] Kiss [2008] i.m. 479. o.

[5] Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Budapest, Osiris Kiadó, 2014, 161. o.

[6] Wopera Zsuzsa – Gyovai Márk (szerk.): Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához, Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2016, 299. o.

[7] Bazsika Ádám: A végrehajtás megszüntetése iránti perek időszerű kérdései, https://www.mabie.hu/attachments/article/967/Dr.%20Bazsika%20%C3%81d%C3%A1m%20A%20v%C3%A9grehajt%C3%A1s%20megsz%C3%BCntet%C3%A9se%20ir%C3%A1nti%20perek%20id%C5%91szer%C5%B1%20k%C3%A9rd%C3%A9sei.pdf (2020.10.15.)

[8] Sebő Ildikó: A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása a régi és az új Eljárásjogi Kódex alapján, https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-vegrehajtas-megszuntetese-es-korlatozasa-iranti-perek-szabalyozasa-a-regi-es-az-uj-eljarasjogi-kodex-alapjan/ (2020.10.22.)

[9] Polyák Emese: A bírósági végrehajtás jogorvoslati rendszere, különös tekintettel a polgári perrendtartásban szereplő peres jogorvoslatokra, https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polyak_emese__birosagi_vegrehajtas_jogorvoslati_rendszere.pdf (2010.10.22.)

[10]Bazsika Ádám: A végrehajtás megszüntetése iránti perek időszerű kérdései, https://www.mabie.hu/attachments/article/967/Dr.%20Bazsika%20%C3%81d%C3%A1m%20A%20v%C3%A9grehajt%C3%A1s%20megsz%C3%BCntet%C3%A9se%20ir%C3%A1nti%20perek%20id%C5%91szer%C5%B1%20k%C3%A9rd%C3%A9sei.pdf (2020.10.15.)

[11] Sebő Ildikó: A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása a régi és az új Eljárásjogi Kódex alapján, https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-vegrehajtas-megszuntetese-es-korlatozasa-iranti-perek-szabalyozasa-a-regi-es-az-uj-eljarasjogi-kodex-alapjan/ (2020.10.22.)

[12] Kengyel i.m. 162. o.

[13] Kengyel i.m. 162. o.

[14] Rainer Lilla: A végrehajtás megszüntetése iránti perek szabályozása az új Pp. tervezetében, https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/rainer_lilla__vh_megszuntetese_iranti_perek_szabalyozasa_uj_pp%5bjogi_forum%5d.pdf (2020.10.22.)

[15] Kengyel i.m. 163. o.

[16] Gyüre Péter: A bírósági végrehajtás elrendelésére vonatkozó általános szabályok figyelemmel a szubszidiárius jelleggel alkalmazandó új polgári perrendtartás rendelkezéseire, https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-birosagi-vegrehajtas-elrendelesere-vonatkozo-altalanos-szabalyok-figyelemmel-a-szubszidiarius-jelleggel-alkalmazando-uj-polgari-perrendtartas-rendelkezeseire/ (2020.10.11.)

[17] Gyüre Péter: A bírósági végrehajtási eljárás cselekményeinek láncolatát átmenetileg megakasztó jogintézmények, Debreceni Jogi Műhely 2018. évi (XV. évfolyam) 1-2. szám,  http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/1_2_2018/a_birosagi_vegrehajtasi_eljaras_cselekmenyeinek_lancolatat_atmenetileg_megakaszto_jogintezmenyek/ (2020.10.11.)

[18] Éless Tamás – Juhász Edit – Juhász Imre – Kapa Mátyás – Papp Zsuzsanna – Somlai Zsuzsanna – Szécsényi-Nagy Kristóf – Timár Kinga – Tóth Ádám – Török Judit – Varga István: A polgári nemperes eljárások joga, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014, 169. o.

[19] Wopera – Gyovai (szerk.) i.m. 411-415. o.

[20] Kapa Mátyás – Siposné Bíró Noémi – Nádas György – Rab Henriett – Zoltán Hunor – Zoltán Levente – Gyekiczky Tamás: A bírósági végrehajtás magyarázata, Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., 2009, https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/99178/file_up_GyekiczkyT-BirosagiVegrehajtas.pdf?sequence=1&isAllowed=y (2020.10.25.)

[21] Éless – Juhász – Juhász – Kapa – Papp – Somlai – Szécsényi-Nagy – Timár – Tóth – Török – Varga i.m. 173. o.

[22] Kengyel i.m. 170-175. o.

[23] Dobáné  Madarász Arabella: A végrehajtási igényper és „nemperes” előzménye, https://www.mabie.hu/attachments/article/827/A%20v%C3%A9grehajt%C3%A1si%20ig%C3%A9nyper%20%C3%A9s%20%E2%80%9Enemperes%E2%80%9D%20el%C5%91zm%C3%A9nye.pdf (2020.10.15.)

[24] Polyák Emese: A bírósági végrehajtás jogorvoslati rendszere, különös tekintettel a polgári perrendtartásban szereplő peres jogorvoslatokra, https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polyak_emese__birosagi_vegrehajtas_jogorvoslati_rendszere.pdf (2010.10.22.)

[25] Éless – Juhász – Juhász – Kapa – Papp – Somlai – Szécsényi-Nagy – Timár – Tóth – Török – Varga i.m. 177. o.

[26] Schadl György: Az ingófoglalás alapvetõ szabályai a bírósági végrehajtási eljárás során, Polgári Szemle 2017/13. évf. 1–3. szám, 91–92. o.

[27] Polyák Emese: A bírósági végrehajtás jogorvoslati rendszere, különös tekintettel a polgári perrendtartásban szereplő peres jogorvoslatokra, https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polyak_emese__birosagi_vegrehajtas_jogorvoslati_rendszere.pdf (2010.10.22.)

[28] Kengyel i.m. 177-178. o.

[29] Polyák Emese: A bírósági végrehajtás jogorvoslati rendszere, különös tekintettel a polgári perrendtartásban szereplő peres jogorvoslatokra, https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polyak_emese__birosagi_vegrehajtas_jogorvoslati_rendszere.pdf (2010.10.22.)

[30] Kovács Hegedűs Vera: A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba, Pro Futuro 2015/2. szám, 150. o.

[31] Kengyel i.m. 178-179. o.

[32] Éless – Juhász – Juhász – Kapa – Papp – Somlai – Szécsényi-Nagy – Timár – Tóth – Török – Varga i.m. 145. o.

[33] Éless – Juhász – Juhász – Kapa – Papp – Somlai – Szécsényi-Nagy – Timár – Tóth – Török – Varga i.m. 179. o.

[34] Polyák Emese: A bírósági végrehajtás jogorvoslati rendszere, különös tekintettel a polgári perrendtartásban szereplő peres jogorvoslatokra, https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/polyak_emese__birosagi_vegrehajtas_jogorvoslati_rendszere.pdf (2010.10.22.)

[35] Kovács Hegedűs Vera: A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba, Pro Futuro 2015/2. szám, 150. o.