Alább a dolgozat egyszerűsített, de tartalmilag teljes verziója olvasható. A nyomtatható .pdf formátumú dolgozat letöltéséhez kattintson ide.

A kommunikációs jog sajátosságai és jogfilozófiai vetületei, etikai, erkölcsi alapja

I. Bevezetés és kutatás módszertan

1.1  Bevezetés

Az információs társadalmakban a kommunikáció szerepe jogi értelemben is felértékelődött. Ezzel párhuzamosan nagyot fejlődött a kommunikációs jog, mint nem tradicionális, hanem új, interdiszciplináris jellegű, plurális jogág. Ez olyan fejlődő normarendszert képez, mely számtalan egyedi sajátossággal rendelkezik. Ezek közt szerepel a kiterjedt tárgyköre éppúgy, mint etikai, erkölcsi alapjai. Az információs társadalmakban tapasztalható átalakulási folyamat által determinált a kommunikációs jog sajátos jogfejlődése, és az etikai, erkölcsi normák bővülése. Ezek szoros együttműködésben és kölcsönhatásban állnak egymással kapcsolódásaik folytán. Mindezek adják a téma aktualitását, valamint tudományos alapú megfogalmazásának igényét.

1.2. Kutatás módszertan

Jelen tanulmány a nemzetközi és a hazai szakirodalom elméleti kutatása mellett, tudományos kutatói megfigyelés, hazai joganyagvizsgálat és primer kérdőíves kutatási eredmények alapján értelmezi és definiálja a kapcsolódó alapfogalmak fogalmi körét, a kommunikációs jog sajátosságait, jogfilozófiai megközelítését és etikai alapjait.

II. Fogalmi alapvetések

2.A témakört érintő fogalmi körben számtalan megközelítéssel találkozhatunk. Ezért a kapcsolódó alapfogalmak tisztázása feltétele a téma tárgyalásának.

2.1 Információs társadalom

A bevezetőben történt utalás arra, hogy a kommunikációs jog sajátosságainak, illetve az etikával fennálló kapcsolatának vizsgálata a modern, fejlett információs társadalmakban körülményei közt kerül sor. Ezért is fontos az Információs társadalom fogalmi körének tisztázása. Saját fogalmi meghatározásom szerint, az információs társadalom: az információáramlásra, a digitális írástudásra épülő olyan információközpontú tudástársadalom, ahol a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődés, a folyamatos növekedés motorja a versenyképességet biztosító információs technikák, technológiák innovatív alkalmazása és annak széleskörű, minden területre (politikai, gazdasági, szociális, humán, jogrendszerre) kiterjedő beágyazódása jellemez.^[i]

2.2 Kommunikáció

A második fontos alapfogalma a témának a kommunikáció, mely saját fogalmi meghatározásom szerint: a kifejezés bármely formájában vagy módján megvalósuló információkérés, – gyűjtés, – átadás vagy megtagadás. A kommunikáció minden emberi magatartás és cselekvés velejárója. Jellemzi, hogy de facto végtelen tartalmi összetevője, megnyilvánulási alakzata (az állatok táncán és a kokárdán át a Facebookig) és jelentéstartalma van. A kommunikáció tartalmát képező információ ma már egyrészt tömegigény (szükséglet), másrészt tömegtermék. A kommunikáció természete, hogy generatív hatású. A kommunikáció kommunikációt szül. A médiumok a kommunikáció generatív hatását tovább sokszorozzák, így képződik a többszintű nyilvánosság, a modern társadalom kommunikációs rendszere.^[ii]

2.3 Kommunikációs jog

A kommunikációt szabályzását egy tág normarendszer képezi. Ezt egyesíti a kommunikációs jog, mely a saját fogalmi meghatározásom következőként határozható meg: A kommunikációs jog a jogtudomány önállóan körülhatárolható, fejlődő, interdiszciplináris jellegű, plurális, sui generis jogágazata, amely integratív jellege folytán egyesíti a kommunikációt szabályzó normákat, jogintézményeket. A különböző jogágak speciális halmazát alkotja. Tárgyi értelemben: a kommunikációra vonatkozó jogszabályok összessége. Alanyi értelemben: a tárgyi jog által biztosított alanyi jogosultságok, lehetőségek és kötelezettségek, felelősségi elemek összessége.^[iii] De kiemelendő, hogy kommunikációs jog jogágazata sosem lesz olyan, mint a tradicionális jogágak, hisz vegyes jellege és több funkciója okán számtalan specifikummal rendelkezik. A jogdogmatikai egységét de facto a kommunikáció, de iure a közös alkotmányi alapelvek, és értékek adják meg.

2.4 Jogfilozófia

A kommunikációs jog jogfilozófiai, etikai kapcsolatának vizsgálatához elkerülhetetlen a jogfilozófia fogalmi körének feltárása. A jogfilozófiának számtalan megközelítés született. Ezekről Losonczy István gondolatait idézném, miszerint:

„[..]Kérdésünk szempontjából nem jelent igazán útbaigazítást a jogfilozófiai irodalom sem, mivel rendkívül változatos képét nyújtja a legkülönbözőbb gondolkodók és jogfilozófusok felfogásának. Míg egyesek csupán a jog fogalmának meghatározásával vesződnek hosszasan, mások főként a jog társadalmi és okozatos vonatkozásainak szentelik figyelmüket. Vannak továbbá, akik csak a jog etikai vonatkozásait vizsgálják, s vannak, akik kizárólag a jog hasznosságának és célszerűségének kérdését helyezik érdeklődésük gyújtópontjába. Ráadásul mindezek a kérdések a legkülönbözőbb filozófiai és világnézeti álláspontok alapján tárgyalhatók. E tudomány feladatköre tekintetében tehát még a jogfilozófia művelői között sem alakult ki egységes felfogás.”^[iv]

A jogfilozófia fogalmi körének megközelítéseiben közös, hogy a filozófia egyik ágának tekintik, mely a törvényt, a jogot az élet szempontjából vizsgálja. Ennek célja adott jogi jelenség olyan átfogó vizsgálata, mely figyelemmel van annak emberi, társadalmi, erkölcsi és egyéb dimenzióira, valamint az etikával és az erkölcsi filozófiával való viszonyára.”^[v]

A jelen tanulmány a jogfilozófia oldaláról az etika és a kommunikációs jog kapcsolatára helyezi hangsúlyt. Keresve a választ, milyen a viszony ezek tartalmi tartománya között.

2.5 Etika

Az etika fogalmi körének meghatározásához, azt a legáltalánosabb megközelítést vehetjük alapul, mely szerint, az etika erkölcstan, a „filozófiának az erkölcs törvényeivel, az erkölcsi szokásokkal és normákkal foglalkozó ága, az erkölcs keletkezését és alakulását vizsgáló tudomány.”^[vi] Egy másik általános megközelítés szerint, az etika vagy erkölcstan, az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése, tudományos vizsgálata.^[vii]

III. A Kommunikációs jog sajátosságai

3.A Kommunikációs jog számtalan sajátossággal rendelkezik, melyek tárgyában a következőket emelném ki.

3.1 Alkotóelemi

Az alkotóelemi közt vannak primer (lex primaria), nevesített kommunikációs alapjogok – mint a gondolat, a lelkiismeret, a vallás szabadsága, a véleményszabadság, a szólás és a médiaszabadság, valamint a – művészeti, irodalmi, tudományos – alkotás és az oktatás szabadsága, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága -, amelyek a kommunikációt közvetlenül és elsődlegesen szolgálják. Vannak ún. secunder elemei (lex subsidiariae), mint pl. kommunikációs jellegű részjogok, eljárásjogok, kommunikációs kötelezettségek, tilalmak, felelősségek és jogállami követelmények. Valamint az ezekhez társuló kommunikációs eszközrendszer, intézmény- és szervezetrendszer, valamint a kapcsolódó társadalmi alapértékek, etikai, erkölcsi szabályok, amelyeknek csak közvetett, másodlagos funkciójuk a szabad kommunikáció, a társadalmi nyilvánosság szolgálata, Mindezek kapcsolódásait a szinergia (együttműködés), az interdependencia (kölcsönös függés), az ellenőrző szerep és a generativitás (továbbgyűrűző hatás) jellemzi.

 3.2 Alanyai 

 A kommunikációs jog anyainak köre rétegzett (egyén, szervezet, állam), minden jogviszonyban sokszorozódik (multiplicavit hatás). A joggyakorlók a cselekvő (aktív) alanyok, míg a kötelezettek a jogviszony inaktív (passzív) alanyai, akik egyben a jogosultsághoz kapcsolódó kötelezettségek aktív alanyaivá válnak, és egymáshoz szervesen kapcsolódnak.

3.3 Tárgyköre     

A kommunikációs jog tárgykörébe tartozik minden a kommunikáció – a kifejezés bármely formájában vagy módján megvalósuló információkérés, -gyűjtés, -átadás vagy -megtagadás – által keletkező jogviszony. Ezek védelme azonban nem korlátlan. Általános és különös, ius (jogi) és non ius (erkölcsi, önszabályzó normák) korlátok képezik a kommunikációs jog kontrollrendszerét.

3.4 Normarendszere

A kommunikációs jog normarendszere rétegzett, egyaránt megtalálhatók az anyagi és alaki, cogens és diszpozitív, valamint közjogi, magánjogi és büntetőjogi normák. Személyi, tárgyi, területi, időbeli hatálya általános értelemben erga omnes, azaz mindenre kiterjedő, konkrétan az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok határozzák meg.

3.5 Intézmény- és szervezetrendszere

A kommunikációs jog intézmény- és szervezetrendszere sokszereplős (kommunikációs funkcióval és feladatokkal bíró, azt művelő, védő, ellenőrző, szankcionáló stb.) államhatalmi, közszolgálati, hatósági, hivatali szervektől a kommunikációs iparág gazdasági, szolgáltatói szereplőin át, a politikai és a civil szektor közérdekű, kommunikációs érdekképviseleti tevékenységet folytató társadalmi szervekig heterogén szervezeti struktúrát egyesít.

A kommunikációs jog mindezen sajátos jellemzőit a „Hálómodell” reprezentálja.^[viii]

IV. A kommunikációs jogra ható alapértékek, az etika és „Hálómodell”

4.1 Jog – etika – emberi alapértékek rendszere, szerepe és viszonya

Minden társadalom léte és működése alapértékeken nyugszik. Az etika, és az emberi alapértékek egyidősek az emberrel, akárcsak a kommunikáció. Az alapértékek^[ix] világa a társadalmi együttéléshez komplex normarendszert ad, amely különböző szintekre tagozódik. A társadalmon belüli alapértékek rétegcsoportjait képezik különösen, a kultúra,^[x] a vallás,^[xi] az illem,^[xii] a morál, az etika,^[xiii] a szokás és hagyomány, a legjobb gyakorlat,^[xiv] a politika (stb.), valamint maga a jog.^[xv] Ezek alakulása, gazdagodása folyamatos, és tartalmi értékösszetételük több ezer éves emberi bölcsesség termékei. Általános jellemzőjük, hogy állandó kölcsönhatásban állnak egymással, és egymást metsző halmazok összességét képezik. A társadalom értékrendszere plurális szerkezetű, amelyből természetes módon ered, hogy a különböző rétegek, szintek értékrendje, annak követése, betartása és kötelező betartatása, kikényszeríthetősége eltérő. A társadalom értékvilágában megtalálható értékek viszonyárólBihari akként vélekedik, hogy az egyidejűleg létező, különböző politikai, erkölcsi, jogi stb. értékrendszerek között a totális eltéréstől a leszármaztatott értékek, másodlagos, harmadlagos eltérésig terjed a viszony.^[xvi] 

4.2 A kommunikációs jog, az erkölcs és a „Hálómodell”

Az erkölcs és a jog hagyományosan „két önálló szabályrendszernek tekinthető, ahol mindegyiknek megvan a maga funkciója, eszközrendszere. A célok azonban nem állnak távol egymástól, így a két normarendszer szorosan kapcsolódik egymáshoz.”^[xvii]

A kommunikációt szabályzó társadalmi értékek és normák összetettségére és kölcsönhatására utal a kommunikációs jog keret „Hálómodell” ábrája is, melynek alkotóelemei a társadalmi normacsoportok önálló szabályrendszerei, mint pl. az etika, az erkölcs.

A Kommunikációs jog „Keret Hálómodell” ábrája rávilágít arra, hogy a kommunikációs jog a kultúra, a vallás, az illem, az erkölcs, az etika, a szokás, a legjobb gyakorlat (stb.) normacsoportok szabályaiban gyökerezik, amelyek adott viszonyok között, a társadalmi súlyuk, jelentőségük vagy politikai preferenciájuk okán jogi normává válhatnak^[xix]. Ezek a társadalom kommunikációs rendszerében is fontos szerepet töltenek be. Fontos azonban kiemelni, hogy „a jogi normába beépülő erkölcsi fogalmak nem kerülnek ki az etikai normarendszerből a jogszabályi említés következtében. Valójában megkettőződnek, nevezetesen egyszerre lesznek részesei a jognak és az erkölcsnek.”^[xx]

4.3 A Kommunikációs jog és az etikai, az erkölcsi szabályok kapcsolata

A kommunikációs jogot az etika – mint filozófiának az erkölcsi normákkal az erkölcs alakulásával, az erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó ága, – oldaláról vizsgálva megállapítható, hogy az erkölcsi, a kommunikációs magatartási normák jogformáló hatással bírnak, melyeknek a joghézagok és az új szabályozatlan társadalmi illetve világjelenségek (mint pl. internet platformok, – kommunikáció) esetén különös szerepük van, hasonlóan, mint pl. az önszabályozásnak, társszabályozásnak, a szokásjognak. Az erkölcsi normák a kommunikációs jog részét alkotják, mint non ius szabályok, melyek egyben kontrollfunkciót is ellátnak.

V. Összegzés

5. A tárgyalt téma összegzésként kiemelendő, hogy a kommunikációs jog, az etika, az erkölcs közt szoros kapcsolat áll fenn. A kommunikációs jogon belül a jogi, az erkölcsi normák más-más feladatot és szerepet töltenek be, de kölcsönösen hatnak egymásra.

5.1 Eredmények

A lefolytatott kutatásokból leszűrhető eredményekre és tapasztalatokra építő kutatói megállapítások a kommunikáció-, a jog-, és a filozófiatudomány, valamint a kapcsolódó elméleti területek fejlődése mellett a kommunikációs jogra vonatkozó jogalkotói döntések és etikai vizsgálatok megalapozását is támogatják. Hasznosítható ismereteket és eredményeket nyújt a kommunikációs jog kutatói és oktatói, az önszabályzó testületek, szakmai szervezetek számára egyaránt.

5.2 Következtetések

A kommunikációs jognak is a részét képezi a kommunikációt érintő erkölcsi normák, és más társadalmi normacsoportok, melyek hiánypótló, kiegészítő és kontroll funkciót egyaránt betöltenek. Jelentőségükre az Etikai kódexek számának világszinten érzékelhet növekedése is utal. A kommunikációs jog és az etika, az erkölcs kapcsolatát is a szinergia, azaz az együttműködés, az interdependencia, kontroll szerep és a generativitás jellemzi.

A kommunikációs jog eddigi fejlődése az emberiség történetében csak a „kezdeteket” jelző szakasz. A megkívánt jogi környezet kialakítása komoly kihívást jelent a törvényhozás, az etikai normaalkotók és az egész társadalom számára. Jogi paradigmaváltásra, jogdogmatikai szemléletváltásra van szükség, amelynek következtében a tradicionális jogrendszer – a világ kommunikációs, technikai, és etikai átalakulási folyamatait követő – új formát ölt.

szerző neve: Dr. Buday-Sántha Andrea
a mű címe: A kommunikációs jog sajátosságai és jogfilozófiai vetületei, etikai, erkölcsi alapjai
kézirat lezárásának dátuma: 2021. március 24.

Felhasznált irodalomjegyzék és jegyzetek

---

[i] Buday-Sántha Andrea: Kommunikációs jog. Kommunikációs jog és”Hálómodellje”. Budapest, Fakultás Kiadó, 2018. 241. o.

[ii] ua.  240. o.

[iii] uo.  242. o.

[iv] Losonczy István: Jogfilozófiai előadások vázlata. Budapest, Szent István Társulat, Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 2002. 21. o.

[v] A jogfilozófia jelentése (Mi ez, Fogalma és jelentése) Kifejezések – 2021. Titanica Encyclopedia. In: https://hu.encyclopedia-titanica.com/significado-de-filosof-del-derecho, Letöltve: 2021.03.22.

[vi] Magyar Larousse Enciklopédikus Szótár, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991. I. kötet, 771. o.

[vii] Dr. Victor János: Etika. Budapest, Református Teológiai Akadémia kurzustára. 1952. 3. o.

[viii] Buday-Sántha Andrea: Kommunikációs jog. Kommunikációs jog és”Hálómodellje”. Budapest, Fakultás Kiadó, 2018. 266-268. o

[ix] A jogi alapértékekről részletesen Ádám Antal: Bölcseletek, vallások, jogi alapértékek. Pécs, MTA-PTE, Kódex Nyomda, 2015. 398-402.o.

[x]A kultúra fogalmát a tudomány képviselői más-más szemszögből közelítik meg. Buda Béla szerint, „a kultúra meghatározott történelmi és földrajzi közösségekben élő emberek közös hiedelmeinek, értékeinek, normáinak, magatartássémáinak, szokásainak rendszere.” Lásd, Buda Béla: Kommunikáció és kultúra. In: Szavak, jelek, szokások. [Szek.: Hidasi Judit] Windsor Kiadó, Budapest, 1998. 9. o.

Hall a kultúrát a kommunikációval azonosítja, miszerint: „A kultúra kommunikáció” és a kommunikáció kultúra” In: Hall, E. T.- Reed Hall, M.: Understanding Cultural Differences. German, Franch and Americans. Intercultural Press, Yarmouth 1990 4

[xi]A vallás „rendszerbe foglalt és kinyilvánított, tehát megismerhetővé tett hitelvek, valamint az ahhoz igazodó, kötelező magatartási szabályok összessége, és ezek megvalósulási folyamata.” In: Ádám Antal: Bölcselet, vallás, állami egyházjog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2007. 265. o.

[xii]Az illem – etikett – protokoll rokon-értelmű fogalmak. Az illem – viselkedéskultúrát, az etikett – illemszabályok összességét, a protokoll – hivatali élet szertartásrendjét jelenti.

[xiii]Az erkölcs azon történelmileg kialakult értékek és normák összessége, amelyeket adott társadalom elismer és magára nézve kötelezőnek, illetve követendőnek tart. A morál erkölcsöt, az erkölcsi normák összességét jelenti. Egy más megközelítés szerint, az „erkölcs forrása vagy forrásaira, normáira, az utóbbiak jellegére, rendeltetésére, következményeire, az erkölcsi felelősségre, az erények és moralitás mibenlétére vonatkozó tudomány.” Ádám Antal: Bevezetés a közjogtanba. Pécs, JPTE ÁJK, Kódex Kiadó, 1999. 7. o.

[xiv]A szokás az ismétlődő gyakorlások által automatizálódott cselekvések, amelyek a szocializáció folyamatában, valamilyen szükséglet kielégítésére alakulnak ki. Hagyomány őseink szociokulturális örökségei. A legjobb gyakorlat olyan követendő gyakorlati megoldások fogalmi kifejezője, amelyek széles körben elfogadott, pozitív példaként nyújt mintát adott terület szereplői részére.

[xv]A jog a kötelező magatartási szabályok összessége, valamely társadalom szabályrendszere, amelynek érvényesülését az állam szankciókkal biztosítja.

[xvi]Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia. Budapest, Universitas Kiadó, 1992.156. o.

[xvii]Miskolci Bodnár Péter: Az erkölcs és a jog szoros kapcsolata. Polgári Szemle, 11. Évfolyam, 4-6. szám (2015.12.), In: https://polgariszemle.hu/archivum/99-2015-december-11-evfolyam-4-6-szam/a-karoli-gaspar-reformatus-egyetem-tudomanyos-muhelyebol/688-az-erkoelcs-es-a-jog-szoros-kapcsolata, Letöltve: 2021.03.20.

[xviii]Buday-Sántha Andrea: A kommunikációs jog és rendszere. c. PhD értekezés.. In:http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/buday-santha-andrea/buday-santha-andrea-vedes-ertekezes.pdf, Letöltve 2016.01.29.

[xix]Buday-Sántha Andrea: Az etika íratlan szabályainak világa. In: Etika a PR-ban, PR a városban.  Budapest, B. Swan Partners Kft., 2016. 26-27. o.

[xx]Miskolci Bodnár Péter: Az erkölcs és a jog szoros kapcsolata. Polgári Szemle, 11. Évfolyam, 4-6. szám (2015.12.), In: https://polgariszemle.hu/archivum/99-2015-december-11-evfolyam-4-6-szam/a-karoli-gaspar-reformatus-egyetem-tudomanyos-muhelyebol/688-az-erkoelcs-es-a-jog-szoros-kapcsolata, Letöltve: 2021.03.20.