Dr. Schweighardt Zsanett: Gondolatok a szabálysértési mediációról a 2017. január 1-től hatályos szabályok tükrében. Székesfehérvár, 2017. május 31.

Jogi publikáció

Gondolatok a szabálysértési mediációról a 2017. január 1-től hatályos szabályok tükrében. Székesfehérvár, 2017. május 31.

 I. A szabálysértési jog helye a jogrendszerben

Magyarország mint jogállam differenciált eszközökkel szankcionálja a jogilag védett értékek megsértését, mégpedig büntetőjogi, szabálysértési jogi és közigazgatási jogi eszközökkel. Az ezek közötti választást az határozza meg, hogy az adott jogellenes cselekmény milyen jogtárgyat, illetve milyen mértékben sértett.[1]

            A szabálysértési jog a bagatell vagy más néven „kisbűncselekményeknek”[2] nevezett jogterület, amely a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szembeni védelmet hivatott biztosítani. Egyszerre kell, hogy védelmet nyújtson az alapvető értékeket csekélyebb fokban veszélyeztető, valamint a jog által „még” védendőnek ítélt értékeket fenyegető magatartásokkal szemben. E kettősség a szabálysértési jog fejlődését és a hatályos szabályozást egyaránt áthatja.

Magyarországon 2012. április 15. napján lépett hatályba a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. (a továbbiakban: Szabs. tv.), amely jelenleg is hatályos.

Az új szabálysértési kódex – amint azt a preambulum is rögzíti  – „a társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében”[3] született.

Az Alkotmánybíróság a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban arra a megállapításra jutott, hogy »a Szabs.tv. kizárólag a „kriminális cselekmények” elleni fellépés eszközeként szabályozza a szabálysértést. […] A szabálysértés elvesztette a közigazgatás-ellenes magatartások szankcionálásában betöltött szerepét, és a „bagatell büntetőjogi” jellege vált dominánssá.«[4]

II. Mi minősül szabálysértésnek?

            A Szabs. tv. 1. §-a a szabálysértést akként definiálja, hogy szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.[5]

III. A szabálysértési szankcionálás ultima ratio jellege

            A szabálysértési jog […] az állampolgárok jogtudatát, az önkéntes jogkövetést és a jogi köztudatot is jelentősen befolyásoló jogterület, ezért különös helyet foglal el jogrendszerünkben.”[6]

A jogellenesség határát a mindenkori büntetőpolitika jelöli ki. A jogalkotó kompetenciájába tartozik annak megítélése, hogy milyen súlyú jogsértő magatartás esetén kell a büntető igazságszolgáltatás gépezetét működésbe állítani, mely cselekmények vonják maguk után „a legsúlyosabb jogi értékítéletet, azaz a büntetőjogi büntetést”[7], illetve melyek azok, amelyek vonatkozásában enyhébb jogkövetkezmény alkalmazásának lehet helye.

Azt a tény azonban mindenképp szem előtt kell tartania a jogalkotónak, hogy a tapasztalt jogsértések nagymértékben rombolják a társadalom tagjainak szubjektív biztonságérzetét. Ebből adódóan »az állampolgárok nem tesznek különbséget értékhatárok szerinti elkövetés között, számukra a szabálysértés is „bűn”.«[8] Amint arra a  2012. évi XXXI. törvény (Szabs. tv. mód.) indokolása is utal, a szabálysértési jognak a büntetőjog felé történt közelítése „az áldozat szempontjából pozitívan értékelhető, mivel számára a szabálysértés és a bűncselekmény megélése között nincs jelentős különbség olyan szempontból, hogy mindkét esetben ő szenvedi el a kriminális cselekmény hátrányos következményeit.”

III. 1. A kettős nyomvonalú büntetőpolitika

            A 115/2003. (X. 28.) OGY határozatban megfogalmazott Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája szerint hazánkban az ún. kettős nyomvonalú büntetőpolitika érvényesül, amely törekvést az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) is megtartotta. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó eltérően rendeli szankcionálni a súlyos bűncselekményeket (bűntetteket), illetve a kisebb súlyú kriminális jogsértéseket  (vétségeket és szabálysértéseket).

»Az ún. „kiskriminalitás” kezelésére továbbra is igénybe vehetők a különböző diverziós eszközök, így például a helyreállító módszerek, amelyek képesek az igazságszolgáltatás, valamint a büntetés-végrehajtás tehermentesítésére, az elkövető stigmatizációjának elkerülésére, és a sértett kára is hamarabb és nagyobb eséllyel térül meg.«[9]

III. 2. Diverzió a szabálysértési jogban

            Az európai államok többsége – amint azt a 2013. évi Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia is kiemeli – eltérő megoldást alkalmaz a súlyos bűncselekmények, illetve az ún. „kiskriminalitás” kezelésére. Ennek érdekében az enyhébb súlyú kriminális jogsértést elkövetőkkel szemben diverziós, elterelő megoldások alkalmazását szorgalmazzák a hagyományos büntetőút (büntetőeljárás, szabálysértési eljárás)  igénybevétele helyett.

Ilyen diverziós eszköz, elterelési forma a szabálysértési jogban a közvetítői eljárás (mediáció), amelynek célja a sértett és az elkövető közötti konfliktusrendezés. Amint az a Kúria 3. BK véleményéből is kitűnik, az állam ilyen esetekben kvázi lemond a büntetőjogi (szabálysértési jogi) igény érvényesítéséről, ugyanúgy, mint teszi azt például a vádemelés elhalasztása során vagy a magánvádas ügyekben is. A szabálysértési mediáció – a büntetőjogi mediációhoz hasonlóan – az eljárásból ideiglenesen kiágazó, mediátor által vezetett folyamat.[10]

Amint azt Kiss Anna kriminológus egy tanulmányában kifejtette[11], a bíróság által alkalmazott mediáció a hagyományos értelemben vett tárgyalás elmaradásával hozzájárul az eljárás egyszerűsítéséhez és/vagy gyorsításához úgy, hogy mindeközben az igazságszolgáltatás tekintélye sem csorbul, hiszen a mediáció során megkötött egyezséget végső soron az igazságszolgáltatás szervei szentesítik, ugyanis csak a bíróság dönthet eredményes szabálysértési mediáció esetén az eljárás megszüntetéséről.

IV. A szabálysértési mediáció jogintézménye

Erdei Árpád után szabadon – aki szerint az elterelés a büntetőeljárás alternatívájaként büntetőügy nem büntetőjogi elintézését jelenti[12]– akként is fogalmazhatunk, hogy a szabálysértési mediáció a szabálysértés nem szabálysértési jogi elintézése. A szabálysértési mediáció a szabálysértési eljáráshoz kapcsolódik ugyan, de nem része annak. A kapcsolódást az eljárás felfüggesztése és az ügy közvetítői eljárásra utalása biztosítja.

A közvetítői eljárás egy helyreállító igazságszolgáltatási módszer, amelynek az a legfőbb erénye, hogy visszahelyezi a konfliktusmegoldást az érintettek kompetenciájába. A  közvetítői eljárás során a résztvevők  megbeszélhetik a cselekmény okait és következményeit, és megállapodhatnak a jóvátételben is.

IV. 1. A szabálysértési mediáció jogforrásai

            A közvetítői tevékenységet – a közvetítővé válás keretrendszerét – a 2002. évi LV. törvény szabályozza. A szabálysértési mediáció szabályait pedig a Szabs. tv. 82/A-82/K. §-ai rögzítik, ehhez kapcsolódik a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről szóló 73/2013. (XII.18.) BM rendelet.

IV. 2. A szabálysértési mediáció bevezetésének indokai

A magyar jogrendszerben 2014. január 01. napján jelent meg a szabálysértési ügyekben alkalmazott közvetítői eljárás. A jogintézmény bevezetését nagymértékben elősegítette a kisebb súlyú, ötévi szabadságvesztésénél nem súlyosabban büntetendő  bűncselekmények vonatkozásában a 2006. évi CXXIII. törvénnyel 2007. január 01. napjától bevezetett közvetítői eljárás kedvező tapasztalatai. „A büntetőeljárások során alkalmazott közvetítői eljárás, a helyreállító igazságszolgáltatás legfontosabb magyarországi eszközeként már 10 éve dinamikusan működő jogintézmény.”[13]

A bevezetés évében, 2007-ben 2.451 büntetőügyet utaltak közvetítői eljárásra. Ezekből 1.555 ügyben született megállapodás (63,44%), amelynek 89,9%-át teljesítették. A következő évek dinamikus fejlődést hoztak.

A büntetőjogi mediáció területén tapasztalható dinamizmus arra sarkallta a jogalkotót, hogy a szabálysértési ügyekben is bevezesse a mediáció jogintézményét, amelyre végül 2014. január 01. napjától kezdődő hatállyal került sor.

IV. 3. A szabálysértési közvetítői eljárásra utalás feltételei

IV. 3. 1. Ki utalhatja az ügyet mediációra?

            – szabálysértési hatóság:  újdonságként 2017. január 1-től az elzárással is sújtható szabálysértések esetén az előkészítő eljárás során a közvetítői eljárással összefüggésben a szabálysértési hatóság alatt az előkészítő eljárást lefolytató szervet is érteni kell, vagyis az előkészítő eljárást lefolytató szerv (rendőrség) is jogosult az ügyet közvetítői eljárásra utalni és emiatt a szabálysértési eljárást felfüggeszteni

–  bíróság

IV. 3. 2. Ki indítványozhatja az ügy mediációra utalását?

            – eljárás alá vont személy

–  sértett

IV. 3. 3. Milyen ügyek utalhatóak mediációra?

            – szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés (magánlaksértés, önkényes beköltözés,  távoltartó határozat szabályainak megszegése, kötelező tartózkodás szabályainak megszegése, rendzavarás, garázdaság, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, tiltott prostitúció, veszélyes fenyegetés, feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel, valótlan bejelentés, hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás, járművezetéás az eltiltás hatálya alatt, tulajdon elleni szabálysértés, közérdekű üzem működésének megzavarása, korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenység folytatása az eltiltás hatálya alatt, jogosulatlan vadászat, tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés)

– 2017. január 1-től a XXVII. Fejezet szerinti kiemelt közlekedési szabálysértések (ittas vezetés, az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése, a közúti közlekedés rendjének megzavarása, engedély nélküli vezetés,  érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés, vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése, megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés)

– 2017. január 1-től a XXVIII. Fejezetben meghatározott, közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések  (közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése, vasúti szabálysértés, víziközlekedési szabályok megsértése, légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés, a légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése, szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése)

– a fiatalkorú által elkövetett szabálysértés

IV. 3. 4. Milyen időtartalmra függeszthető fel az eljárás az ügy közvetítői eljárásra utalása miatt?

  • legfeljebb 30 napra, amely maximum 30 nappal meghosszabbítható a közvetítő kérelmére

IV. 3. 5. Hányszor utalható egy ügy közvetítői eljárásra?

Az adott ügy közvetítői eljárásra utalásának a szabálysértési eljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya azonban a közvetítői eljárásra utalásnak, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.

IV. 3. 6. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának konjunktív feltételei

a) az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,

b) az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, és

c) a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető (mérlegelés alapján) [Szabs. tv. 82/A. § (4) bekezdés]

        Ahogy azt a Kúria Büntető Kollégiuma a 3. BK véleményében[14] a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás kapcsán már kifejtette, a közvetítői eljárás lehetősége mindig a konkrét, adott cselekmény kapcsán vizsgálandó. Ez igaz a szabálysértésekre is. Abból kell kiindulni, hogy a közvetítői eljárás célja a sértett és az elkövető közötti konfliktusrendezés. Vizsgálni kell az elkövetés módját, az elkövetés körülményeit, az eljárás alá vont személy szabálysértési előéletét. Nem indokolt a közvetítői eljárásra utalás a szabálysértési előélettel (priusszal) rendelkezők esetén, illetve fiatalkorúaknál akkor, ha járművezetéstől eltiltás intézkedés alkalmazása szükséges.

IV. 3. 7. A közvetítői eljárást kizáró okok

            –           ha az eljárás más okból történő felfüggesztésének (pl. az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és távollétében az ügy érdemi elbírálása nem lehetséges) vagy megszüntetésének (pl. ha a cselekmény nem szabálysértés, ha elévült a cselekmény stb.) van helye

          ha a cselekménynek nincs sértettje (ún. áldozat nélküli cselekmények pl. garázdaság, rendzavarás), vagy annak személye és/vagy a tartózkodási helye nem ismert

–            ha nem következik be materiális vagy immateriális kár a cselekménnyel ok-okozati összefüggésben

–           olyan eljárás alá vont személy ügyében, aki ellen korábban szabálysértési eljárás indult, az annak során alkalmazott közvetítői eljárás eredményes volt, és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének időpontja óta egy év még nem telt el.

V. A szabálysértési mediáció lefolytatása

                        A közvetítői eljárást a szabálysértési hatóság vagy a bíróság székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pátrfofó felügyelője folytatja le.

VI. Megállapodás a felek között

A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont személy között a szabálysértéssel okozott kár megtérítésében vagy a szabálysértés káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.

A megállapodás kötelező tartalmi elemei a következők:

  • az eljárás alá vont személy a szabálysértési eljárás felfüggesztésének időtartamán belüli határidőig megfizeti a szabálysértéssel okozott kárt, vagy más módon jóvátételt nyújt;
  • rendelkezés az eljárási költség viseléséről.

A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.

A közvetítő feladata, hogy a Szabs. tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő megállapodást jóváhagyja. A jóváhagyott megállapodásról okiratot állít ki (közokiratnak minősül!), amelyet a sértett, kötelező törvényes képviselet esetén a törvényes képviselő és az eljárás alá vont személy is aláír.  A megállapodás teljesítését a közvetítői eljárásban a közvetítő ellenőrzi.

A közvetítői eljárás befejezését követően a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal (megállapodás és teljesítésigazolás) együtt megküld a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet, a magánindítvány előterjesztőjét, az eljárás alá vont személyt és képviselőiket.

VII.     A szabálysértési eljárás befejezése

            A Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés j) pontja szerint a szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a közvetítő a közvetítői eljárás eredményes lefolytatásáról tájékoztatta a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha a bíróság megkapja a közvetítő jelentését (és a gyakorlat szerint annak mellékleteként a megállapodást és a teljesítésigazolást) a közvetítőtől, akkor azt új ügyszámra iktatja, majd a szabálysértési eljárást végzéssel megszünteti a fenti jogszabályhely alapján.

VIII.   Gyakorlati tapasztalatok a szabálysértési mediáció kapcsán

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják – és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják –, hogy a bírósági eljárásban a tulajdon elleni szabálysértések, főleg a lopással, a csalással és a szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértések képezik az ügyek túlnyomó többségét.

Jellemző továbbá, hogy a gazdálkodó szervezetként működő egyes nagyáruházak (Pl. Tesco, Auchan, Spar, Lidl) mint sértettek a bíróság meghallgatás nélküli eljárásban meghozott, 8 napon belüli nyilatkozattételre felhívó végzésére sem nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak-e a közvetítői eljárás lefolytatásához – még azon tájékoztatás mellett sem, hogy az elkövető az előkészítő eljárás során elismerte a felelősségét a szabálysértés elkövetéséért. A dm Drogerie Markt Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság pedig korábban akként nyilatkozott, hogy semmilyen ügyben nem hajlandó hozzájárulni a közvetítői eljárásra utaláshoz. Ekkor a bíróság számára nem marad más jogi lehetőség, mint hogy meghallgatás nélküli eljárásban hozott végzésében az eljárás alá vont személlyel szemben jogkövetkezményt alkalmaz.

IX. A szabálysértési mediáció értékelése az országos statisztikai adatok tükrében

A szabálysértési közvetítői eljárás bevezetésének évében, 2014-ben  az elrendelő hatóságok 1798 ügyet függesztettek fel, és utaltak közvetítői eljárásra.

2016-ban azonban már 2428 új ügyben érkezett elrendelés a közvetítőként eljáró pártfogó felügyelőkhöz, és az előző időszakból folyamatban matradt ügyekkel együtt összesen 2726 szabálysértési közvetítői ügyben jártak el.

A jogintézmény igénybevétele tehát dinamikus emelkedést mutat, miközben a büntetőügyekben alkalmazott mediáció ügyszáma 2016-ban az előző évihez képest 200 üggyel visszaesett.

A szabálysértési mediációban részt vevők 13 %-a fiatalkorú.

A2016-ban a befejezett ügyek 56 %-ában kötöttek a felek megállapodást, ami elmarad büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárásnál tapasztlat 79 %-os aránytól, azonban  figyelemre méltó, hogy a szabálysértési ügyekben a megállapodások a büntetőügyekben tapasztalható kb. 90%-nál magasabb arányban, 93,6 %-ban teljesülnek. Az eredménytelenség legfőbb oka érdekes módon az eljárás alá vont személy önkéntes részvételének hiánya, azt követi a sértett önkéntes részvételének hiánya, majd  pedig mindkét fél önkéntes részvételének hiánya, végül pedig az, hogy a felek nem kötöttek megállapodást.

X. Összegzés, avagy a jelen üzenete a jövő számára

„A közvetítői eljárás nem csak a sértetti érdekeket szolgálja hatékonyan, hanem az igazságszolgáltatás szerveit is tehermentesíti. A felek érdekeit szem előtt tartó, gyors és költséghatékony, az elkövető magatartását hosszútávon befolyásoló eljárást kínál a hagyományos büntető- illetve, szabálysértési eljárás alternatívájaként, kiegészítéseként.”[15]

            Napjainkban az alternatív vitarendezés egyre nagyobb teret hódít Amerika után már Európában is. Ehhez a megfelelő jogszabályi környezet már hazánkban is adott a szabálysértési jogban is. Kizárólag a társadalom tagjain múlik, hogy milyen mértékben hajlandóak saját kezükbe venni a sorsukat és megpróbálni felelősségteljesen rendezni a konfliktusaikat.

Irodalomjegyzék:

Barabás A. Tünde: A diverzió 25 éve Magyarországon. In: Bárd Petra, Hack Péter, Holé Katalin (szerk.): Pusztai László emlékére. P-T Műhely az Országos Kriminológiai Intézet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának megbízásából, Budapest, 2014.

Erdei Árpád: Az elterelés és a társadalom védelme. In: Vigh József (szerk.): ”A társadalom védelme és a bűnözés megelőzése” – Nemzetközi Tudományos Konferencia, Visegrád. Budapest: ELTE, 1984. 244-249. o.

Kiss Anna: A büntetőeljárás elhúzódásának okai és az ennek megakadályozását szolgáló lehetőségek, valamint azok hatékonysága (III./B/2/.9.) Kutatási jelentés. Országos Kriminológiai Intézet. 2015. 8. o.

Schweighardt Zsanett: A büntetőjogi mediáció alkalmazásának kezdeti tapasztalatai Magyarországon, In. Magyar Jog, 2010/3. szám, 174. o.

Internetes hivatkozások:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200002.TV

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/1C19F4D0CFDE32FBC1257ADA00524FF1?OpenDocument http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143166.252010

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=164284.250601 http://www.okri.hu/images/stories/konyvajanlo/Pusztai_2014/pusztai_laszlo_emlekere.pdf http://www.lb.hu/hu/kollvel/3-bkv

http://igazsagugyihivatal.gov.hu/mediacio-napja-a-kiskriminalitas-hazai-kezelese-az-elzarastol-a-szabalysertesi-mediacioig-cimu-konferencia

[1] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény indokolása. CompLex Jogtár

[2] Cserép Attila – Fábián Adrián – Rózsás Eszter: Kommentár a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényhez. CompLex Jogtár

[3] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény.  Letölthető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200002.TV (2017. május 23.)

[4] http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/1C19F4D0CFDE32FBC1257ADA00524FF1?OpenDocument (2017. május 23.)

[5] http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143166.252010 (2017. május 23.)

[6] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. általános indokolása

[7] Cserép Attila – Fábián Adrián – Rózsás Eszter: Kommentár a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényhez. CompLex Jogtár

[8] 11744/2013. (X. 17.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) 3.1. pont. Letölthető: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=164284.250601 (2017. május 23.)

[9] Barabás A. Tünde: A diverzió 25 éve Magyarországon. In: Bárd Petra, Hack Péter, Holé Katalin (szerk.): Pusztai László emlékére. P-T Műhely az Országos Kriminológiai Intézet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának megbízásából, Budapest, 2014. 222-223. o. Letölthető: http://www.okri.hu/images/stories/konyvajanlo/Pusztai_2014/pusztai_laszlo_emlekere.pdf (2017. május 23.)

[10] Schweighardt Zsanett: A büntetőjogi mediáció alkalmazásának kezdeti tapasztalatai Magyarországon, In. Magyar Jog, 2010/3. szám, 174. o.

[11] Kiss Anna: A büntetőeljárás elhúzódásának okai és az ennek megakadályozását szolgáló lehetőségek, valamint azok hatékonysága (III./B/2/.9.) Kutatási jelentés. Országos Kriminológiai Intézet. 2015. 8. o.

[12] Erdei Árpád: Az elterelés és a társadalom védelme. In: Vigh József (szerk.): ”A társadalom védelme és a bűnözés megelőzése” – Nemzetközi Tudományos Konferencia, Visegrád. Budapest: ELTE, 1984. 244-249. o.

[13] A jelen tanulmányban felhasznált mediációs statisztikai adatok az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály 2017. május 5. napján kelt, XX/ISZIMFO/562-2/2017 iktatószámú,  Statisztikai adatszolgáltatás közvetítői eljárásról (2014 és 2016 között) című adatszolgáltatásán alapulnak.

[14] http://www.lb.hu/hu/kollvel/3-bkv (Letöltés napja: 2017. május 31.)

[15] http://igazsagugyihivatal.gov.hu/mediacio-napja-a-kiskriminalitas-hazai-kezelese-az-elzarastol-a-szabalysertesi-mediacioig-cimu-konferencia (2017. május 31.)

Jogi publikáció
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetése bűntettének történeti fejlődése, valamint a hatályos német és francia szabályozás (2016.)

„ A jó nevelő a rossztól csupán az elkövetett hibák számában, az elkövetett igazságtalanságok mennyiségében különbözik. Van olyan hiba, amelyet a jó nevelő csak egyszer követ el, majd ha kritikusan meggondolja, sohasem ismétli meg.(…) A rossz nevelő a saját hibáiért a gyermeket teszi felelőssé.”[1] I. Bevezetés A gyermekkorúak sérelmére 2012-ben …

Jogi publikáció
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetése bűntettével kapcsolatos büntetéskiszabási és egyéb eljárásjogi kérdések, javaslatok (2016.)

A bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, melynek tételkerete 1-5 évig terjed. A büntetéskiszabás tekintetében az általános rész rendelkezései irányadóak azzal, hogy amennyiben az elkövető fiatalkorú, figyelemmel kell lenni a rá vonatkozó speciális anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezésekre (ld. 56. Bkv.). A bírónak a vádirati tényállás vizsgálatakor különös figyelemmel kell lennie az 1978. …

Jogi publikáció
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetésének bűntette, vagyis a hatályos törvényi tényállás szerkezete és klasszikus dogmatikai elemzése (Btk. 208. §) (2016.)

A tényállás törvényen belüli elhelyezéséből következtethetünk a védendő jogtárgyak körére, azaz arra az absztrakt értékre, melynek védelme társadalmi érdek. Ezt támadja a jogellenes cselekmény, ezt védi az „alkotmányos büntetőjog” [1] eszméinek megfelelően „végső szankciós zárkőként” [2] a büntetőjog. A jogalkotó a Btk. XX. Fejezetében, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények címszó …