Dr. Hársvölgyi Zsuzsanna: Kriminalisztikai szagtan (odorológia)

Jogi publikáció

A bűncselekmények elkövetése során a bűnelkövetők egyre jobban vigyáznak arra, hogy ne hagyjanak ellenük felhasználható nyomokat a helyszínen. A bűnügyi technika ugrásszerű fejlődése előtt fel sem merült, hogy a bűncselekmény helyszínén olyan láthatatlan nyomok – mint pl. a szagok – maradnak, amelyek később akár a tettes eredményes azonosításához is vezethetnek.

A szagnyomok jelentősen befolyásolhatják a nyomozás eredményes kimenetelét. Az emberi szag felismerésére és azonosítására a legalkalmasabb „műszer” a képzett szagazonosító kutya. A szaggal és az ahhoz kapcsolódói ismeretekkel pedig az odorológia foglalkozik.[1]

Az alábbi írásban a szagazonosítás témakörét szeretném körbe járni, kitérve az azzal kapcsolatos egyéb kérdésekre is.

I. Az anyagmaradványok

A bűncselekmények végrehajtása során az elkövetők óhatatlanul hagynak hátra nyomokat, illetve szagmaradványokat, ezeket együttesen anyagmaradványoknak nevezzük.

A bűncselekmények során keletkező anyagmaradványok fajtájukat tekintve rendkívül sokfélék lehetnek (pl. vérszennyeződés, hajszál, textilmaradványok), de ezen felül méretük és jellegük is meghatározhatja őket.[2]

Megjelenésük alapján az anyagmaradványok olyan anyagrészecskék és tárgytöredékek, amelyek a vizsgált eseménnyel közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozhatók, így arról valamilyen információval szolgálnak.[3]

Ezen maradványok méretükből adódóan az emberi szem számára gyakran észrevehetetlenek. Miután ezek a mikroméretű anyagmaradványok rákerülnek a vizsgált tárgyra, azon még hosszú idő elteltével is megtalálhatóak,[4] és különböző eszközökkel (pl. mikroszkóp) láthatóvá és vizsgálhatóvá tehetők. Bűncselekmény elkövetése esetén – ha nyom nem is mindig – de szagmaradvány minden esetben marad a helyszínen. Az anyagmaradványok alapján rekonstruálhatóak az események és általuk az egyedi azonosítás is lehetővé válik. E körben kiemelt szerepe van az egyedi azonosításnak, hiszen a cél az, hogy a nyomozás során az elkövető egyedileg azonosítható legyen.[5]

II. Az ember egyedi szaga

Minden ember szaga nagy valószínűséggel olyan egyedi, mint az ujjlenyomata.[6] Minden személy testének a szaga azonos összetevőkből áll, de ezek különböző arányban vannak jelen, így ezek a különböző arányok adják a testek szagának egyediségét.

Az ember egyedi szagát elsősorban a bőrön át kiválasztódó anyagok alkotják, amelynek fontos összetevői: a verejték, a faggyúmirigyek váladéka, valamint a bőr felületéről folyamatosan leváló hámsejtek szaga.[7]

Ezek az ún. primer szagok, amelyek genetikailag determináltak. Beszélhetünk szekunder szagokról, amelyeket a környezeti tényezők és az étkezési szokások befolyásolnak. Ehhez még további egyéb (ún. járulékos) szagok is társulnak, ezeket pl. különböző illatszerek határozzák meg. A primer szagok állandóak, míg a szekunder és járulékos szagok folyamatosan változnak.[8]  Az így kapott egyedi szag pedig a szervezet egészére jellemző.

III. A szagnyom

Lehetetlen elkerülni, hogy az ember mindennapos tevékenysége során mind a környezetével, mind pedig annak tárgyaival közvetlen kapcsolatba, érintkezésbe ne kerüljön. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy különböző tárgyakon és a talajon hagyja sajátos és egyedi szagát, amely szagok hosszabb-rövidebb ideig így megmaradnak.

Az egyedi szag teszi lehetővé a nyomkövetést és a szagazonosítást. A kutya ezen egyedi szagok alapján különbözteti meg az egyes személyek által hátrahagyott szagnyomokat.[9]

Mivel sem az emberi szaglószerv, sem pedig a mai modern technikai eszközök nem alkalmasak a szagnyomok kimutatására, ezért kerül alkalmazásra a nyomkövető kutya, amely kiváló szaglásával érzékeli és jelzi a végtelenül kicsiny mennyiségű szaganyagok jelenlétét is.

Bármit is tesz egy személy, minden cselekvése alkalmával rengeteg szaganyagot juttat a környezetébe. Az így kibocsátott szaganyagok jelentős hányada eloszlik a levegőben, de egy bizonyos része a személy által bejárt útvonalon a talajhoz tapad.

A szagnyomokra különböző tényezők hatnak, melyek közül legfontosabbak a talaj és az időjárás. A legoptimálisabb esetben a talaj az egyedi szagnyomot jól megköti, amelyből a kutya értékes információkhoz juthat.

A magas páratartalom, valamint a gyönge eső felerősíti, a nagy mennyiségű csapadék pedig megsemmisíti a szagnyomokat. A vastagabb rétegű hó a nyomokat elfedi, ezáltal a szagrészecskék nem jutnak el a kutyához, míg a vékony hóréteg nem akadálya a nyomkövetésnek. Olvadás esetén a hóban lévő szagnyomokat elmossa a víz, fagy esetén pedig a jég köti meg azokat. Kiemelt jelentősége van a szélnek, mivel az elfújja a talajon és a levegőben lévő szagrészecskéket, így ezáltal megváltoztathatja a nyomvonalat.[10]

IV. Kutyák a köz szolgálatában

A modern technikai eszközök és műszerek széles körű elterjedése és alkalmazása mellett a bűnügyi szerveknél a kutyák alkalmazása is nélkülözhetetlen.

Magyarországon az 1920-as évek elejétől alkalmaznak szolgálati kutyákat, de kiképző központot csak 1964-ben hoztak létre Dunakeszin. A telep a mai napig kiképző központként működik, ahol számos speciális kiképzés mellett – pl. robbanóanyag-kereső, nyomkövető-, személykereső-, kábítószer-kereső – a szagazonosító kutyák képzése is zajlik.[11]

Az olyan tényezők miatt, mint a városiasodás, a gépjárműforgalom jelentős növekedése, valamint a talaj és légszennyezettség miatt csökkent az ún. nyomkövető bűnügyi szolgálati kutyák alkalmazásának a lehetősége. A fenti tényezők tették szükségessé a szagazonosító szolgálati kutyák kiképzését.

A megfelelő képzési módszer megnyitotta a lehetőségét annak, hogy kedvezőtlen környezeti körülmények között is eredményesen lehessen kutyákat alkalmazni.

Hosszas nemzetközi és hazai kísérletek után jött létre a szagazonosító kutyák kiképzésének módszertana. [12]

V. A kutya szaglása

A kutyák orra, ez a rendkívül érzékeny „műszer” teszi lehetővé, hogy a kutya – többek között – a szagazonosítást is eredményesen végezze.

Egy átlagos kutya orrában nagyságrendileg 220 millió, míg egy ember orrában kb. 5 millió szaglóreceptor található. A kutya orrában lévő szaglóhám tartalmazza a szaglórecepterokat. Ha a szaglóhámot kiterítenénk, az nagyobb területű lenne, mint a kutya egész testének a felülete. Rendkívül érzékeny orrának segítségével a kutya olyan szagrészecskéket is képes észlelni, amelyeket a legfinomabb és legmodernebb műszerek sem.

De hogyan is működik a kutya szaglása?

Miután a kutya meghatározta a szag forrását, szaglás útján – szimatolással – veszi fel a számára érdekes szagmolekulákat. A szimatolás egy szaggatott légvétel, melynek során a levegő sokkal erősebben áramlik be a kutya orrába A szimatolás útján beszívott levegő a kutya orrüregének hátsó részén található porcos szerkezetbe, és az ezen lévő érzékelő rétegre kerül.

A szerkezet felett egy speciális üreg található, amelyben minden szippantás alkalmával halmozódnak a szagmolekulák. Ez a jelenség azt a cél szolgálja, hogy a kutya a szimatolgatással a kis koncentrációban előforduló szagmolekulákat olyan mértékben tudja felhalmozni, amellyel számára már feldolgozhatóvá válik a szaganyag. Gyakran előfordul, hogy a kutya a szimatolást egy erős fujtatással kezdi, ilyenkor a speciális üreget ezzel a fujtatással tisztíja ki.

Az orrüregben lévő szerkezet gondoskodik a beszippantott levegő turbulens áramlásáról, melynek során a levegő és az abban lévő szagmolekulák többször is ütköznek a receptorsejtekkel. Ennek hatására a szagmolekulák feloldódnak, tömörülnek a szaglóhám nyálkabevonatán, majd a receptorsejtekhez tapadnak. Ezt követően a nyálka hozzátapad a receptorsejtek végén található szálakhoz, majd végül a kémiai információból kialakult elektromos jel az agyba jut.[13]

Kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kutyák szaglása eltérő, nem egyformán „éles”, mivel a szaglószerv használata és használhatósága több tényezőtől is függ. Ilyen befolyásoló tényező lehet maga a fajta, a kutya képzettségi szintje, vagy akár a tapasztaltsága.

VI. Szagazonosítás

A szagazonosításra vonatkozó speciális szabályokat a 22/2008. (OT 12.) ORFK utasítás (a továbbiakban: utasítás) tartalmazza.[14]

A szagazonosítási eljárás lényege szerint adott bűncselekmény helyszínén, vagy az azzal összefüggésbe hozható területeken fellelhető szagnyomok speciális technikai eszközökkel minden nyomhordó felületről felvehetők, rögzíthetők, és konzerválási eljárást követően hosszú évekig megőrizhetők.

A szagkonzerválási eljárásban a szagnyom rögzítéséhez szagmentes, indifferens textilanyagot használnak. Ez az anyag köti meg a szagsajátosságokat és ennek a segítségével lehet – hermetikusan elzárt, erre a célra készített üvegekben – létrehozni a szagkonzerveket. A szagmaradvány rögzítésekor a textilt csipesszel kell a nyomhordozókra helyezni, majd legalább 30 percen keresztül azon a textilt rajta kell tartani. A szagfelvételt bűnjelcímkével látják el, majd lefoglalják azokat. A helyszíni szagnyomrögzítő jegyzőkönyvben pontosan fel kell tüntetni, hogy milyen bűncselekmény helyszínén, melyik területen, mikor és mely személyek jelenlététében vették fel a szagnyomokat. A szagkonzervek ún. szagbankba kerülnek, ahonnan azok adott esetben  kivehetőek és felhasználhatóak.

A szagminta felvétele történhet közvetlen vagy közvetett módon.

Közvetlen módon történő szagminta felvétele esetén az érintetett személy (gyanúsított, tanú, vagy sértett) a szagminta felvétele előtt kézmosószer használata nélkül meleg folyóvízben megmossa a kezét, amelyet utána szárazra kell törölnie. Ezt követően a személy 10 percig mind a két kezében 2-2 szagrögzítő textilt tart, majd azt – a korábbiakban ismertetettek alapján – üvegbe zárják és felcímkézik.

Közvetett módon akkor történik a szagminta felvétele, ha az érintett személy a szagmintavételben való közreműködéshez nem járul hozzá. Ilyenkor a nyomozó hatóság lefoglalja az érintett személy szagmaradványát hordozó tárgyakat, vagy ruhadarabjait.[15]

Személytől felvett szagmintát csak a felvételt követő 24 óra elteltével lehet szagazonosításra felhasználni. Sürgős esetben a szagazonosítás 24 órán belül is elvégezhető, de ebben az esetben 24 óra elteltével az eljárást meg kell ismételni.

A szagazonosítás végzése nem a bűncselekmény helyszínén, hanem a központi szervnél történik. Fontos, hogy szagazonosítás alkalmával a kutya mindig azonos körülmények között, az általa megszokott helyiségben végezze a munkáját, ugyanis ezzel a kutya számára kiküszöbölhetővé tehető a helyszíni környezet zavaró hatása. A szagazonosítás végrehajtása egy zárt, minimum 25 nm alapterületű, sima padlójú helyiségben történik. A padlón 5 db üvegtartályt helyeznek el egymástól kb. 1-1 méter távolságra. A kihelyezett üveg tartályokból négyben zavaró, idegen szagot őrző textil van, míg egy üvegtartály a helyszínen biztosított szagot, vagy személyi szagmintát rejt.[16]

A helyszíni szagok eredetének megállapításához a szóba jöhető személyek szagmintája szükséges. Azokról a személyekről lehet szagmintát felvenni, akik egyedi szagának a helyszínen rögzített szaggal való összehasonlítása az adott ügyben szükségessé válik. Ilyen esetben is szükséges, hogy utólag ellenőrizhető legyen, hogy a szagminta felvétele kitől, mikor, hol és kinek a jelenlétében történt, ezért a szagminta jegyzőkönyvben ezen adatokat fel kell tüntetni, a szagmintát adó személy beleegyező nyilatkozatát pedig be kell szerezni.

Amennyiben a szagazonosító kutya azonosságot jelez, akkor ötször ismétlik meg a szagazonosítást a kihelyezett üvegtartályok sorrendjének megváltoztatásával. Minden azonosítási eljárásnál egy ún. „üres keresést” is végre kell hajtani, ami azt jelenti, hogy mind az öt üvegben idegen szagnyom vagy szagminta van. A szagazonosítást legalább két kutyával kell végrehajtani,[17] viszont kiemelt bűncselekményeknél mindig kettőnél több kutyával kell elvégeztetni a szagazonosítást.[18]

Fontos, hogy kizárólag szakképzett, érvényes szolgálati minősítéssel rendelkező kutya végezhet szagazonosító munkát.[19]

VII. A szagazonosítás jogi háttere

A szagazonosítás jogi kereteit a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: rendelet), továbbá a – már korábban is részletezett – 22/2008. (OT 12.) ORFK utasítás biztosítja. A rendeletben a szagazonosításra vonatkozó szabályozás az „Egyéb bizonyítási eljárás” című Fejezetben került elhelyezésre, vagyis a rendelet a szagazonosítást egyéb bizonyítási eljárásként kezeli.

 A rendelet 56. § (1) bekezdése alapján „Bűncselekmény helyszínén rögzített szagmaradvány, illetve a gyanúsítottról, továbbá más személyről vett szagminta alapján a nyomozó szerv szolgálati kutya alkalmazásával szagazonosítást végezhet.”[20]

Bár a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a bizonyítási eszközök[21] között a szagnyomot, illetve a bizonyítási eljárások[22] között a szagazonosítást nem említi, ennek ellenére a Be. lehetővé teszi a bizonyítási eszközök szabad felhasználását és a bizonyítási eljárások szabadon alkalmazhatóságát a jogalkalmazó számára.[23]

A szagazonosítás során kapott eredmény mind a nyomozás során, mind pedig a bírósági szakban értékelhető.

A szagazonosítás eredménye a felderítés során kellő irányba terelheti a nyomozás menetét, szűkítheti a potenciális gyanúsítottak körét, illetve egyedi azonosság megállapítását is eredményezheti. A bíróság pedig szabadon, de összefüggéseiben értékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

A bírói gyakorlat szerint önmagában a szagazonosítás eredménye nem elégséges ahhoz, hogy annak alapján a terhelt bűnösségét kimondják, de eredménytelen szagazonosítás miatt sem kerül automatikusan megszüntetésre a terhelttel szemben indult büntetőeljárás.[24]

VIII. Záró gondolatok

Köztudott tény, hogy a kutya olyan különleges képességekkel rendelkezik, amelyeknek köszönhetően – megfelelő és szakszerű kiképzéssel – hatékonyan bevonható a különböző bűnügyek felderítésébe.

Az eddigi kutatások és az elért eredmények pedig egyértelműen alátámasztják, hogy a szolgálati kutyák szerepe – a technika rohamos fejlődése ellenére is – kiemelkedő a bűnözés elleni küzdelemben.

IX. Irodalomjegyzék

  • Bíró Gyula: Kriminalisztika Lícium-Art Kiadó, 2010.
  • Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet honlapja: Mikro-anyagmaradványok
  • Kriminológiai alapismeretek – jegyzet – Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2005.
  • Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika alapkérdései
  • Archívum: A szag olyan egyedi, mint az ujjlenyomat – NOL.hu
  • Szinák János: Kriminalisztikai odorológia (Dr. Ibolya Tibor honlapja)
  • Studia Iuvenum Iurisperitorum 6. (2012.) – EPA: Horváth Orsolya: Az emberi szag jövőbeni kutatásának lehetőségei és korlátai
  • Ujhelyi Tamás: A kutya szaglása – és amit hiszünk róla… Rendőrkutyások c. honlap
  • Tremmel Flórián – Fenyves Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz, Dialóg Campus Kiadó, 2005.

X. Jogforrások jegyzéke

  • A szagmaradványok és személyi szagminták rögzítésével, konzerválásával, valamint azonosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 22/2008. (OT 12.) ORFK utasítás
  • A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet
  • 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

[1] Bíró Gyula: Kriminalisztika Lícium-Art Kiadó, 2010. 48. oldal

[2] Mikro-anyagmaradványok Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet honlapja

bszki.hu/page.php?287 (2017.06.10.)

[3] Kriminológiai alapismeretek – jegyzet – Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2005.

[4] Mikro-anyagmaradványok Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet honlapja

bszki.hu/page.php?287 (2017.06.10.)

[5]  Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika alapkérdései 347-348. oldal

www.pecshor.hu/periodika/XIV/fenyvesics.pdf

[6] Archívum: A szag olyan egyedi, mint az ujjlenyomat – NOL.hu

nol.hu/archivum/archiv-426168-236110 (2017.06.10.)

[7] Dr. Szinák János: Kriminalisztikai odorológia 6. oldal

 ibolyatibor.atw.hu/Sajat/8.pdf (2017.06.10.)

[8] Horváth Orsolya: Az emberi szag jövőbeni kutatásának lehetőségei és korlátai

docplayer.hu/1424698-Horvath-orsolya-az-emberi-szag-jovibeni-kutatasanak-lehetise (2017.06.10.)

[9] Dr. Szinák János: Kriminalisztikai odorológia 6. oldal

 ibolyatibor.atw.hu/Sajat/8.pdf (2017.06.10.)

[10] Dr. Szinák János: Kriminalisztikai odorológia 6-9. oldal

 ibolyatibor.atw.hu/Sajat/8.pdf  (2017.06.10.)

[11] Horváth Orsolya: A kriminalisztikai szagazonosítás jelene és jövője 339. oldal

epa.oszk.hu/02500/02567/00006/pdf/ (2017.06.10.)

[12] Dr. Szinák János: Kriminalisztikai odorológia 6-9. oldal

 ibolyatibor.atw.hu/Sajat/8.pdf (2017.06.10.)

[13] Ujhelyi Tamás: A kutya szaglása – és amit hiszünk róla… Rendőrkutyások c. honlap

www.rendorkutyasok.eoldal.hu › Friss hírek, események (2017.06.10.)

[14] A szagmaradványok és személyi szagminták rögzítésével, konzerválásával, valamint azonosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 22/2008. (OT 12.) ORFK utasítás

[15] A szagmaradványok  és a személyi szagminták rögzítésével , konzerválásával, tárolásával, valamint azonosításával kapcsolatos tevékenységről szóló Módszertani útmutató – a 22/2008. (OT 12.) ORFK utasítás 1. számú melléklete

[16] Dr. Szinák János: Kriminalisztikai odorológia 25. oldal

 ibolyatibor.atw.hu/Sajat/8.pdf (2017.06.10.)

[17] A szagmaradványok  és a személyi szagminták rögzítésével , konzerválásával, tárolásával, valamint azonosításával kapcsolatos tevékenységről szóló Módszertani útmutató – a 22/2008. (OT 12.) ORFK utasítás 1. számú melléklete

[18] Dr. Szinák János: Kriminalisztikai odorológia 26. oldal

 ibolyatibor.atw.hu/Sajat/8.pdf (2017.06.10.)

[19] A szagmaradványok  és a személyi szagminták rögzítésével , konzerválásával, tárolásával, valamint azonosításával kapcsolatos tevékenységről szóló Módszertani útmutató – a 22/2008. (OT 12.) ORFK utasítás 1. számú melléklete

[20] 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet 56. § (1) bekezdése

[21] Be. 76. § (1) bekezdése

[22] Be. 119-125. §

[23] Be. 78. § (1) bekezdése

[24] Tremmel Flórián – Fenyves Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz, Dialóg Campus Kiadó, 2005. 245. oldal

Jogi publikáció
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetése bűntettének történeti fejlődése, valamint a hatályos német és francia szabályozás (2016.)

„ A jó nevelő a rossztól csupán az elkövetett hibák számában, az elkövetett igazságtalanságok mennyiségében különbözik. Van olyan hiba, amelyet a jó nevelő csak egyszer követ el, majd ha kritikusan meggondolja, sohasem ismétli meg.(…) A rossz nevelő a saját hibáiért a gyermeket teszi felelőssé.”[1] I. Bevezetés A gyermekkorúak sérelmére 2012-ben …

Jogi publikáció
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetése bűntettével kapcsolatos büntetéskiszabási és egyéb eljárásjogi kérdések, javaslatok (2016.)

A bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, melynek tételkerete 1-5 évig terjed. A büntetéskiszabás tekintetében az általános rész rendelkezései irányadóak azzal, hogy amennyiben az elkövető fiatalkorú, figyelemmel kell lenni a rá vonatkozó speciális anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezésekre (ld. 56. Bkv.). A bírónak a vádirati tényállás vizsgálatakor különös figyelemmel kell lennie az 1978. …

Jogi publikáció
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetésének bűntette, vagyis a hatályos törvényi tényállás szerkezete és klasszikus dogmatikai elemzése (Btk. 208. §) (2016.)

A tényállás törvényen belüli elhelyezéséből következtethetünk a védendő jogtárgyak körére, azaz arra az absztrakt értékre, melynek védelme társadalmi érdek. Ezt támadja a jogellenes cselekmény, ezt védi az „alkotmányos büntetőjog” [1] eszméinek megfelelően „végső szankciós zárkőként” [2] a büntetőjog. A jogalkotó a Btk. XX. Fejezetében, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények címszó …