Még a legnagyobb beruházások esetén a leggondosabb előkészítés mellett is előfordulhat, hogy a kivitelezési tevékenység úgy indul el, hogy nem áll rendelkezésre a felek által aláírt kivitelezési szerződés. Jóllehet az elektronikus építési naplóba a szerződést is fel kell tölteni, a szerződés hiánya általában nem akadályozza meg a munkakezdést. Érdemes azonban tudni, hogy a szerződés aláírásának elmaradása komoly következményekkel járhat. A KCG Partners Ügyvédi Társulás összefoglalója.

A legfontosabb szabály – csak írásban

Mind a Ptk., mind az Étv. (Építési törvény) meglehetősen szűkszavúan rendelkezik a kivitelezési szerződésről. A kivitelezési szerződésre vonatkozó részletes szabályok az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Kormányrendeletben találhatóak. A rendelet szerinti legfontosabb alaki követelmény az, hogy a kivitelezési szerződést írásba kell foglalni.

A kivitelezési szerződés kötelező tartalmi elemei

Az írásbeli forma előírásán túl a rendelet részletezi a szerződés tartalmi követelményeit is, vagyis azokat a kötelező elemeket, amelyeknek a szerződésben szerepelniük kell. A kötelező tartalmi elemek egy része a megrendelő érdekét szolgálja. Így például a felek megállapodása esetén rögzíteni kell a fővállalkozó kivitelező által a garanciális, valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét. A kötelező elemek másik csoportja a kivitelező részére nyújt garanciát, például az építtetőnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.

„A legtöbb kötelező tartalmi előírás azonban mindkét fél számára jelentőséggel bír, hiszen mindkét fél elemi érdeke, hogy a szerződés lényeges feltételei, így különösen a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység és az építési munkaterület pontosan kerüljön megjelölésre.” folytatja dr. Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértője. Hasonlóképpen, részletesen rögzíteni kell a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket, a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét. Rendelkezni kell továbbá a felmerülő pótmunka díjának elszámolási módjáról, az esetlegesen adott előleg felhasználásának meghatározásáról és az előleg elszámolásának módjáról. A szerződésnek tartalmaznia kell mindezek mellett a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket, az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására kötelezett megnevezését, a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését. A szerződésben arról is rendelkezni kell, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező alvállalkozó igénybevételéhez hozzájárul-e vagy sem. Mindezen elemek mellett a jogszabály olyan kötelező előírásokról is rendelkezik, amelyek csak bizonyos esetekben alkalmazandók, például ha a beruházásban építtetői fedezetkezelő működik közre.

Következmények, ha nem tartjuk be a szabályokat

Jóllehet a fentebb említett kötelező elemek szinte mindegyikének „magától értetődően” szerepelnie kellene a szerződésben, sok esetben a felek egyáltalán nem, vagy nem megfelelő részletességgel rendelkeznek róla. A felek gyakran korábban alkalmazott vagy harmadik féltől beszerzett szerződést használnak mintaként az építési munkálatokra. Ilyen esetekben különösen fontos ellenőrizni, hogy legalább a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeket tartalmazza-e a szerződés.

Amennyiben a munkálatok írásbeli kivitelezési szerződés hiányában zajlanak, az építésfelügyeleti hatóság – 100.000 Ft összegű bírsággal sújthatja az építtetőt és a fővállalkozót egyaránt. Ha pedig a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozóan hiányzik az írásbeli szerződés, a bírság összege 150.000 Ft.

Az adó a biztos pont

Az adózási kérdések miatt is jelentősége van annak, hogy a kivitelezés kezdetén rendelkezésre áll-e írásbeli szerződés. A kivitelezési szerződésekre jellemzően fordított adózás alkalmazandó. Az Áfa törvény a megrendelő előzetes és írásban tett nyilatkozatát kívánja meg a fordított adózás alkalmazásához, amely nyilatkozat jellemzően a szerződésben szokott szerepelni. Ennek megfelelően aláírt szerződés hiányában ügyelni kell arra, hogy legalább a megrendelő ilyen tartalmú nyilatkozata rendelkezésre álljon a munkálatok megkezdésekor.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy jól megírt szerződés milyen nagy fontossággal bír akár egy kisebb értékű kivitelezési munka esetén is. A kötelező előírásokon túlmutatóan is mindkét fél érdeke, hogy a szerződés átláthatóan, világosan határozza meg a felek kötelezettségeit és az alkalmazandó jogkövetkezményeket.” – mondta el dr. Gálik Gabriella ügyvéd.