A közjegyzői okirat az ügylet okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). A közjegyzői okirat – amennyiben a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készült el – közokirat.

Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, míg a ténytanúsító okiratban a közjegyző jogi jelentőségű tényeket tanúsít közhitelesen.

A közokirat más okiratoktól abban különbözik, hogy annak alapján – bírósági peres eljárás nélkül, kizárva a per kockázatát – közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, amennyiben tartalmazza a jogszabályokban foglalt feltételeket. A végrehajtás elrendelésére 2010. június hónaptól az okiratot készítő közjegyző jogosult, a bírósági végrehajtás közjegyző által történő elrendeléséről részletesen a közjegyző által elrendelt végrehajtás részben olvashat.

Az eredeti közjegyzői okiratot a közjegyző elzártan őrzi, arról a felek ún. hiteles kiadmányt, illetve hiteles másolatot kapnak. A közjegyzői okiratról készült hiteles kiadmány és hiteles másolat is közokirat.

Az ügyleti okirat olyan közokirat, amely közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozóakaratnyilvánítás tényét.

Az ügyleti okirat elkészítésekor a közjegyző kötelessége, hogy:

• meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és valódi szándékáról,
• tájékoztassa az ügyfelet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,
• felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt és meggyőződjék arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.

A pénzmosás megelőzése és megakadályozása érdekében az ügyleti okiratok elkészítésekor aközjegyző kötelessége a fél személyazonosságáról és személyi adatairól meggyőződni. A közjegyző ennek érdekében az ügyfél személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának nyilvántartási adatokkal való egyezősége és érvényessége ellenőrzéséhez elektronikus úton köteles megkeresni a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai feldolgozó hatóságot.

Magyar állampolgár természetes személy esetén az alábbi hatósági igazolványok alkalmasak az azonosság igazolására:

• személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány), útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

Külföldi természetes személy esetén az alábbi hatósági igazolványok alkalmasak az azonosság igazolására:

• útlevél vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetében a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személynek – a fentieken túl – szükséges bemutatnia azt a 30 napnál nem régebbi okiratot, amellyel igazolja,

• hogy a gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte (cégkivonat, cégmásolat), vagy bejegyzési kérelmét benyújtotta,
• az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént vagy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta,
• belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
• külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

A cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtást megelőzően a jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a 30 napnál nem régebbi társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) szükséges bemutatni.

Meghatalmazott útján történő eljárás

Amennyiben a felet az ügyleti okirat elkészítésénél meghatalmazott kívánja képviselni, ebben az esetben fontos, hogy a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

A közjegyző által kiállított okiratokat külföldön történő felhasználás érdekében felülhitelesíteni kell: ún. apostille kiállítása szükséges a felhasználásához.

A felülhitelesítést korábban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium végezte, 2008. szeptember 1. napjától kezdődően azonban a 2008. évi VIII. törvény 1. §-a értelmében ezt a feladatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) látja el.

A felülhitelesítés rendjéről, a felülhitelesítés iránti kérelemről és a beadandó szükséges iratokról bővebb információt a MOKK honlapján, az alábbi linkre kattintva talál:
http://www.mokk.hu/index.php?menuid=55

GYAKORI KÖZJEGYZŐI OKIRATOK

A közjegyző a felek kérelmére bármilyen szerződést közjegyzői okiratba foglal.

A közjegyzői okiratba foglalt szerződés előnye, hogy teljesen bizonyítja a benne foglalt jognyilatkoza-tok megtételét, azok idejét és módját, továbbá hogy a szerződéssel vállalt kötelezettség önkéntes tel-jesítésének elmaradása esetén a jogosult közvetlen bírósági végrehajtási eljárást kezdeményez-het, amellyel kapcsolatban érdemes átolvasni a közjegyző által elrendelt végrehajtás részben össze-állított áttekintést.

A közjegyző a szerződések közokiratba foglalásakor is pártatlanul jár el, igen fontos kiemelni, hogy nem képviselője egyik szerződő félnek sem, a jogügylet lényegét valamennyi féllel együttesen vitatja meg.

A közjegyző eljárása a szerződések közjegyzői okiratba foglalása esetében is garancia a jogszabály-oknak megfelelő, szakszerű és a felek valóságos akaratát kifejező szerződéses tartalom kialakításá-nak.

A szerződések közjegyző által történő elkészítésének menetét és minden ügyleti okirat megkötésé-hez, aláírásához szükséges okiratokat az közjegyzői okiratok/ügyleti okiratok elkészítésének főbb szabályaitartalmazza.

A leggyakrabban az alábbi szerződések közjegyzői okiratba foglalása jellemző:

• hitelintézettel kötött kölcsön-, hitelszerződés, ehhez kapcsolódó kezesség és zálogszerződés
• adásvételi szerződés
• bérleti szerződés
• ajándékozási szerződés
• tartási, életjáradéki szerződés
• családjogi szerződések (házassági vagyonjogi szerződés)

Végrendelet

Végrendeletében az örökhagyó halála esetére bármilyen vagyonáról, bárkinek a javára rendelkezhet. A végrendelet kétféle írásbeli formája létezik az ún. írásbeli magánvégrendelet és az ún. közvégrende-let.

A közjegyző az örökhagyó részére közvégrendeleti formában készít végrendeletet, amely azt je-lenti, hogy az örökhagyó végakaratát a közjegyző közjegyzői okiratba foglalja. Ehhez szüksé-ges, hogy a végrendelkező a közjegyző előtt személyesen jelenjen meg és jelentse ki végakaratát.

A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy a közjegyző eljárásával biztosított a végren-delkező számára, hogy az elkészített végrendelet a jogszabályok által előírt alakisági követelmények-nek mindenben megfelel, és tartalmában is a végrendelkező valóságos akaratát foglalja magában.

A végrendelet eredeti példányát minden esetben a közjegyző őrzi, a végrendelkező a végrendelet hiteles kiadmányát kapja meg.

Érdemes figyelni arra, hogy a korlátozottan cselekvőképes, továbbá a vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy kizárólag közvégrendeleti formában nyilváníthatja ki végakaratát.

A végrendelkezőnek lehetősége van továbbá arra is, hogy amennyiben nem a közjegyző készíti el a végrendeletét, a más – akár saját maga – által készített és aláírt végrendeletét nyíltan vagy zárt borí-tékban személyesen letétbe helyezze a közjegyzőnél. A letétbe helyezésről a közjegyző jegyző-könyvet készít, az ügyfélnek pedig az átvételről elismervényt ad, amelyen ügyszámot jelöl meg és azt, hogy melyik közjegyzőnél van letétben a végrendelet. A letevő kívánságára a közjegyző a nála letett végrendeletet bármikor visszaadja.

Mindezen lehetőségek garanciális jelentőségűek a végintézkedő számára arra nézve, hogy rajta kí-vül álló más személy a megtett végintézkedése tartalmát utóbb ne változtathassa, rongálja vagy semmisítse meg.

További végintézkedések

• Öröklési szerződés: Az öröklési szerződéssel egy olyan visszterhes szerződés, amelyben az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
• Halál esetére szóló ajándékozás: A halál esetére szóló ajándékozás egy olyan ingyenes szerződés, amelyet az örökhagyó és a megajándékozott köt egymással, és amelyben az örökhagyó valamely a szerződésben megjelölt vagyontárgy tulajdonjogáról rendelkezik akként, hogy azt a megajándékozott az örökhagyó halálával megszerzi.

Mindkét szerződés típusra esetében az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet az öröklési szerződés-sel lekötött, illetőleg a halál esetére nem rendelkezett, a továbbiakban sem élők között, sem halál ese-tére nem rendelkezhet, a szerződéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerződő fél javára – az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Mindkét jogügylet elkészí-tése esetében a törvény a végrendelethez hasonló szigorú alakiságok alkalmazását írja elő. A vég-rendelethez hasonlóan ezért az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás esetében is aközjegyző eljárása garanciát jelent a jogügylet érvényes létrejöttéhez.

Végrendeletek Országos Nyilvántartása

A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letétbe helyezésének tényét a köz-jegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat vagy a letétbe helye-zést követő 72 órán belül. Hagyatéki ügyekben a közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását, így bármely közjegyző előtt indult hagyatéki eljárásban a rendszerben levő végintézkedés biztosan ismert-té válik. A nyilvántartási rendszert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti.

A meghatalmazás és egyéb jognyilatkozatok közjegyzői okiratba foglalásának menetét és az aláírásá-hoz szükséges okiratokat az közjegyzői okiratok/ügyleti okiratok elkészítésének főbb szabályaitartalmazza. Az egyes konkrét nyilatkozatok és meghatalmazások elkészítéséhez más és más további okiratok lehetnek szükségesek, amelyekről Irodám telefonon – akár időpont egyez-tetéssel egyidejűleg – szíves tájékoztatást ad.

A meghatalmazások és egyéb nyilatkozatok közjegyzői okiratban történő elkészítésének előnye a jog-szabályszerű tartalom kialakításán túl abban áll, hogy a magyar jogszabályok szerint a közokirat – így a közjegyzői okirat is – minden más alakszerűséget pótol, így formai szempontból bármely eljá-rásban teljes biztonsággal felhasználható okirat készül el.

A leggyakrabban az alábbi nyilatkozatok közjegyzői okiratba foglalása jellemző:

• Hitelintézettek megkötött kölcsön-, hitelszerződésből eredő tartozáselismerő, illetve egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat
• Meghatalmazás
• Befogadó nyilatkozat
• Reprodukciós eljáráshoz szükséges nyilatkozat
• Kiskorú gyermek külföldre utazásához szükséges szülői hozzájáruló nyilatkozat