A hagyatéki eljárás általában hivatalból indul meg a halottvizsgálati bizonyítványnak az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye – ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye – szerint illetékes jegyzőhöz történő megküldésével.

Ezt követően a jegyző gondoskodik az örökhagyó hagyatékának leltározásáról, az ún. hagyatéki leltár felvételéről. A hagyaték leltározásának célja az örökhagyó után maradt azon vagyon megállapítása, amely az örökösöket illeti.

A jegyző megbízásából eljáró leltárelőadó a hagyaték leltározása érdekében hozzátartozót idéz hivatalos helyiségébe, az idézésben tájékoztatást küld azon okiratokról és adatokról, amelyek rendelkezésre bocsátása a hagyatéki leltár felvételéhez szükséges. A hagyatéki leltárba az örökhagyó után maradt ingóságokat (személygépkocsi, vagyoni értékeket megtestesítő értékpapírok, takarékbetétkönyv, részvény, életbiztosítási kötvény, pénz- és hitelintézetnél nyitott és vezetett számlák, társasági részesedések stb.) és ingatlanokat kell feltüntetni.

Az eljárás lezárása érdekében a leltárelőadó előtt akkor is meg kell jelenni, ha az örökhagyó után sem ingatlan, sem leltározási kötelezettség alá eső vagyontárgy nem maradt.

A hagyatéki leltár a mellékletekkel a leltározás befejezését követően megküldésre kerül azon közjegyző részére, aki a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes.

Az örökhagyó hagyatékát a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző adja át az örökösök részére.

A hagyatéki eljárásra fő szabály szerint az a közjegyző illetékes, akinek a működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt. Ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó meghalt, ha pedig külföldön halt meg, akinek működési területén a hagyatéki vagyon van.

Irodám működési területéhez a Tatabányai Városi Bíróság illetékességi területéhez tartozó helyiségek tartoznak, melyek az alábbiak: Bokod, Dad, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kömlőd, Környe, Oroszlány, Szákszend, Szárliget, Szomor, Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló és Vértesszőlős.

A közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló rendelet hagyatéki eljárások lefolytatását az örökhagyó elhalálozásának időpontja alapján az alábbiak szerint osztotta fel a fenti területen működő három közjegyző között:

1. sz. közjegyző (Dr. Eredi Julianna) január, április, július, október
2. sz. közjegyző (Dr. Szabó Péter) február, május, augusztus, november
3. sz. közjegyző (Dr. Zsólyomi Zsuzsanna) március, június, szeptember, december

A hagyaték átadására általában hagyatéki tárgyaláson kerül sor. A hagyatéki tárgyalás előkészítése során a közjegyző a hagyatéki leltárban feltüntetett vagyonnak az örökhagyó halála időpontjában fennállt pontos forgalmi értéke és adatai megállapítása végett hivatalból megkeresések útján tájékozódik.

A hagyatéki tárgyaláson az örökösök egymással a hagyatékból történő részesedésüket rendezőegyezséget köthetnek, az örökségüket hagyatéki hitelezőre vagy örököstársukra ruházhatják, az örökségüket visszautasíthatják, megválthatják a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát (özvegyi jog). A hagyatéki tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amely a tárgyaláson megjelentek jognyilatkozatait és az eljárási cselekményeket rögzíti.

A közjegyző a hagyatékot átadhatja tárgyaláson kívül is, amennyiben:

• csak egy törvényes örökös van;
• ha a törvényes örökösök igazolják, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyatékkal kapcsolatban a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésre kiterjedő olyan egyezséget kötöttek, amelynek alapján a hagyaték átadható (ilyen egyezségnek kell tekinteni az örökösök olyan egybehangzó nyilatkozatát is, amely szerint közöttük a hagyatékra vonatkozóan vitás kérdés nincs);
• póthagyatéki eljárásban;
• ha az örökhagyó után csak ötszázezer forintot meg nem haladó ingóság maradt.

A hagyaték átadása tárgyában a közjegyző hagyatékátadó végzéssel határoz, amely ellen tizenöt napon belül a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz címzett, de a közjegyzőnél benyújtandófellebbezésnek van helye. A megyei bíróság végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Öröklési bizonyítvány kiállítására a jogszabályban meghatározott esetekben kerülhet sor.

Amennyiben a közjegyző öröklési bizonyítványt állít ki, hagyatéki eljárás lefolytatására, illetőleg hagyaték átadására nem kerül sor.

A közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása, illetőleg a hagyaték átadása nélkül öröklési bizonyítványt akkor állít ki, ha az örökösök között öröklési jogvita nincs, és

• a hagyatékhoz tartozó ingóság értéke a háromszázezer forintot nem éri el;
• a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki vagyon, de az örökös vagy más érdekelt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti;
• csak az örökhagyót megillető társadalombiztosítási ellátás (nyugdíj, segély, járadék stb.) a hagyaték tárgya.

Az öröklési bizonyítvány kiállítását kérheti az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki hitelező.

Az öröklési bizonyítvány annak tanúsítására szolgál, hogy mely személyek az örökhagyó örökösei, az örökösök milyen jogcímen és milyen arányban örökölnek, továbbá – ha ismeretes – mi a hagyaték állaga és annak értéke, végül hogy mennyi a bejelentett hagyatéki teher.

A hagyatéki eljárás megismétlésére vonatkozó rendelkezések lehetőséget biztosítanak olyan tények, öröklési jogi kérdések elbírálására, amelyek a már befejezett hagyatéki eljárásban a közjegyző előtt nem voltak ismertek, így azok figyelembe vételére nem is kerülhetett sor, amely miatt azonban a már meghozott jogerős hagyatékátadó végzésben rögzített jogviszony újbóli rendezésre szorul.

Leggyakrabban hagyatéki eljárás megismétlésére akkor kerül sor, amikor a hagyatéki eljárás befejezését követően derül ki, hogy az örökhagyónak a hagyatéki eljárásban részt vett örökösein kívül más örököse is van, akinek személyét a hagyatéki eljárásban nem jelentették be.

A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet az érdemi határozatot hozó közjegyzőnél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelem előterjesztésének feltételei:

• az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el,
• feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

A hagyatéki eljárás megismétlése esetén a hagyatéki ügyet újból kell tárgyalni.

A tárgyalás eredményéhez képest a közjegyző a korábban meghozott hagyatékátadó végzést hatályában fenntartja vagy – egészben vagy részben – hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, illetőleg amennyiben annak feltételei fennállnak, öröklési bizonyítványt állít ki.

Póthagyatéki eljárás lefolytatására abban az esetben kerül sor, amennyiben a hagyatéki eljárás befejezését követően kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy.

A póthagyatéki eljárás megindítása a hagyatéki eljárás megindításával egyezően, leltár – apóthagyatéki leltár – felvételével történi. Póthagyatéki leltár felvételét az örökhagyó hagyatékának leltározására illetékes jegyzőnél, a jegyző megbízásából eljáró hagyatéki előadó (leltárelőadó) előtt lehet kérelmezni.

A póthagyatéki leltár felvételét követően a póthagyatéki leltár megküldésre kerül a póthagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőhöz, aki a póthagyaték átadása tekintetében – az alaphagyatéki eljárás adatainak ismeretében, tárgyalás tartásával vagy tárgyalás tartása nélkül –póthagyatékátadó végzéssel határoz.

A póthagyatékátadó végzés ellen tizenöt napon belül az illetékes megyei bírósághoz címzett, de a közjegyzőnél benyújtandó fellebbezésnek van helye. A megyei bíróság végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye.