Óriási a bizonytalanság az építész szakmában az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről)2015 decemberében elfogadott és 2016. január 1-től hatályos módosítása és a kapcsolódó kormányrendelet értelmezése tekintetében. A 300 négyzetméter alatti új lakóházak engedélyeztetésének megszüntetése körébenugyanis nyitott kérdés maradt többek között a települések helyi építési szabályzatánakbetartása.
Az új „Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” eljárási kategória bevezetésével egy időben az Étv.-nek ahelyi építési szabályzatról (HÉSZ) szóló 13.§ (2) bekezdése is módosult. Eszerint az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá tartozó épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzatrendelkezései közül kizárólag
kell figyelembe venni. A módosított rendelkezéssel kapcsolatban azonban több kérdés is felmerült.
Nem egyértelmű a rendelkezés
„Az új eljárási kategória törvényen belüli elhelyezéséből, illetve a hozzátartozó új, a helyi építési szabályzatra vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából nem derül ki, hogy az Étv. 13.§ (2) bekezdésében felsorolt követelmények figyelembe vétele valójában kire vonatkozik:a hatóságra, az építtetőre vagy a tervezőre.” fejti ki dr. Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere.A módosítás hivatalos indokolása meglehetősen szűkszavú, és leginkább csak a törvény szövegét ismétli: „a legfeljebb 300 m² hasznos összes alapterületű új lakóépület tervezése és építése során a helyi építési szabályzat előírásai közül csak a törvényben felsorolt előírásokat kell figyelembe venni.”
Hogyan értelmezzük?
Jogalkotói értelmezéshiányában a jogszabály szövegének egyik értelmezési lehetősége, hogy a terveknek meg kell felelniük a HÉSZ rendelkezéseinek, de a hatóság csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést vizsgál(hat)ja. Egy másik értelmezési lehetőség szerint a tervnek ugyan meg kell felelniük a HÉSZ-nek, de az építtető az építés során az Étv. 13. § (2) bekezdésén kívül eltérhet a tervektől. A legszélsőségesebb értelmezés az, hogy a tervezőnek és az építtetőnek kizárólag az Étv. 13. § (2) bekezdésében felsorolt HÉSZ-elemeket kell figyelembe venniük.
Évtizedek munkája veszhet kárba
Az önkormányzatok évtizedek alatt, fizetett szakértői munkával alakították ki saját helyi építési szabályzatukat, amelyek a helyi adottságok figyelembevételével határozzák meg azt, hogy egyes településrészeken milyen előírások betartásával lehet épületeket megtervezni és felépíteni. A szabályzatok rendeltetése – a tervtanácsok településképi véleményének figyelembevételével – az volt, hogy a tervezett épület végül illeszkedjen az eredeti településképbe. A több évtizedes munka és a ráfordított erőforrások mind kárba veszhetnek, ha a jogalkotó azt az értelmezést erősítené meg, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység hatálya alá tartozó épületek építése során csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben rögzített követelményeket kell figyelembe venni. Emellett – ahogyan arra a Budapesti Építész Kamara szakmafelügyelet tájékoztatója is rámutatott – a módosítás indokolatlanul és jelentősen megnöveli a tervezők felelősségét. A szakmai vélemények szerint továbbá Magyarországon az építtetői szándék (de leginkább a „közízlés”) sem áll azon a színvonalon, hogy az adott településkép keretei között maradjon a HÉSZ figyelembe vétele nélkül is.
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy […]
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a […]
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a […]
A kis ügyvédi irodáknak prioritásként kell kezelniük a kiberbiztonsági és adatvédelmi szabályozásokat, hogy megvédjék ügyfeleik […]
A Wolters Kluwer LegalTech Meetup sorozatának nemrégiben megtartott eseményén a folyamatautomatizálásról volt szó. A témát folytatjuk […]