BEVEZETÉS

Házi dolgozatom témája az előreláthatóság fogalma a kártérítési jogban. Mivel károk esetén senki sem képes az esetek pontos feltárására, a jogra hárul a kártérítés jogszabályban történő körülhatárolása, szabályozása. A kárelosztás szabályai így új elvvel bővültek, amely a kártérítés mértékét hivatott megszabni. Az új Polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk) 6:143§ (2) bekezdése értelmében a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.

          Ez a klauzula az egyik legszignifikánsabb reformja az új Polgári Törvénykönyv felelősségi rendszerének. Dr. Unger Balázs úgy indokolja az új szabályozás létrejöttét, hogy azért kell fokozott felelősséget hárítani a szerződő felekre, mert saját akaratukból vállalják a vele járó kötelezettségeket.

          A házi dolgozatom első fejezetében az előreláthatósági klauzula kialakulását, történelmét fogom bemutatni, valamint a magyar Ptk.-ban való megjelenésének közvetlen előzményeit.

          A második részben az előreláthatóság fogalmát ismertetem. Emellett kitérek majd a használatának terjedelmére, és ennek kapcsán a bírói mérlegelési tényező mértékére.

          Ezt követően a klauzula szerződéses jogban való alkalmazását fogom elemezni, majd a harmadik részben a deliktuális jogban betöltött szerepét ismertetem.

         Az ötödik fejezetben a szerződéses és a deliktuális felelősséget szeretném egymással szembeállítva vizsgálni. Azt fogom többek között megindokolni, miért bonyoultabb az új elv alkalmazása a deliktuális jogban, mint a szerződéses jogban.

        Ezután arra a kérdésre fogok válaszolni, hogy mi az előnyösebb egy jogrendben, ha az előreláthatóságot mechanikus szabállyá teszik, vagy ha szélesebb bírói mérlegelést biztosítanak a bíróknak ítéletük meghozatalakor.

        A hetedik részben egyéb észrevételeket ismertetek az ésszerű előreláthatóság elvéről a magyar Ptk. felelősségi rendszerén belül. Itt megemlítem egyes egyetemi tanárok, valamint ügyvédek álláspontját.

       Majd kitérek röviden arra, hogy mennyiben vesszük alapul más államok jogrendszerét, és hogy előnyös-e, ha mintának tekintünk más jogrendeket.

      Végezetül pedig arról fogok írni, vajon az előreláthatóság hatékony szabályozásnak tekinthető vagy sem. Tehát itt a szabályozás költségeiről, közgazdasági hatásairól lesz szó.

A klauzula eredete

          A Bécsi Vételi Egyezmény mintegy a magyar Polgári törvénykönyvben való használat előzményként már tartalmazta az előreláthatóság fogalmát, amely egy hazánkban is alkalmazandó ENSZ egyezmény. [1] A Bécsi Vételi Egyezmény mellet pedig a Európai Szerződési Jog Alapelvei  is közvetlen előzményének tekinthető. A magyar Ptk-ban szereplő klauzula a „Bécsi Konvenció sikeres alkalmazására, és az Alapelvek koherens felelőségi rendszerére” épít. [2]

          Azonban ennél korábbra visszatekintve, meg szeretném említeni, hogy ezt a fogalmat elsőként a francia Code Civilben deklarálták. A jogirodalomban elsőként a francia Charles Dumolin alkalmazta elsőként a fogalmat 1546-ban egy jogeset kapcsán. Egy kocsmáros sörös hordót vásárolt a kádárnál, amelyben bort tárolt. A hordó elkezdett szivárogni, így a kocsmáros e kár megtérítéséért felelt. Azonban ennek a bíróság azért nem tett eleget, mert az eladó nem tudhatta előre, hogy a söröshordóban a vevő később bort fog tárolni. Ennek mintájára később más országok jogrendszerében is megjelent az igény, hogy ne legyen korlátlan a kártérítési felelősség. Hiszen az előreláthatóság fogalmának használata nélkül a szerződő fél gyakorlatilag a vis maioron kívül mindenért korlátok nélkül felelt. [3]

          Így ezt követően Angliában alkalmazták a kifejezést 1854-ben, egy precedensként szolgáló ítéletben. Az angol-szász jogrendszerben Hadley-szabálynak is nevezzük , a Hadley-eset folytán. Ebben az ügyben Hadley (a felperes), a gőzmalom tulajdonosa egy tengelytörés folytán nem tudta malmát működtetni. A greenwich-i gyártó biztosította affelől, hogy a póttengelyt már másnak leszállítja, azonban ismeretlen okokból kifolyólag csak öt nap után érkezett meg a tengely. Így Hadley kártérítést követelt az elmaradt haszonért, azonban az előreláthatóságra hivatkozva („contemplation-rule”) ezt a bíróság elutasította.[4] „A Hadley-szabályról készült jogi és jog-gazdaságtani [law and economics] elemzések kiindulópontja az információs aszimmetria. Általában azt a problémát elemzik, amikor a vevő (az ígéretet kapó) tudja, hogy mekkora kára származna a szerződésszegésből, de az eladó (az ajánlattevő) nem.”[5]

          Tehát az előreláthatóság mind a kontinentális, mind a common law jogrendszerek szerződésszegési és deliktuális jogában ismert, de használatos ezen túlmenően a nemzetközi, európai jogegységesítő dokumentumokban is.[6]

           A common law rendszerekben a közvetlen és a közvetett kár két külön csoportot alkotnak, így a szabályozásuk is eltérő egymástól a megtérítésüket tekintve.

          Számos országban alkalmaznak okozatossági elméleteket, amelyek a magatartás és a kiváltott kár közötti kapcsolatot fejti ki. A németek ítélkezését az „adekvát kauzalitás”[7] határozza meg, ezzel szemben az angol-szász jogrendszerben az „ok távoliságát”[8] vizsgálják.

           A svácji és az osztrák jogrendszerben a kártérítés nagyságát a vétkesség mértéke szerint állapítja meg a bíróság ítéletében.[9]

           A német jogban használatos elmélet az úgynevezett Schutzzwecktheorie-t is meg szeretném említeni itt, amely a megszegett magatartás célját hivatott vizsgálni. Eszerint a károsult nem köteles azon károk megtérítésére, amelyek ugyan jogszabályba ütköznek, de e kár megakadályozása az adott normának nem célja.

         Végül egy az Egyesült Államokban történt jogesetet szeretnék ismertetni 1839-ből. Egy gőzhajó megrendelőjének a kiszállított hajóját javításra vissza kellett küldeni a gyárba, így követelte a vevő azt a hasznot, amelyet a hajóval megkereshetett volna a javítás okozta késedelem alatt. Azonban a bíróság kártérítést megtagadta, és ezt követően számos ítélet született, amely korlátozta a kártérítés mértékét.

         Az előreláthatóság fogalmának ismertetése

          Az előreláthatóság fogalmának létrehozására lényegében azért volt szükség, hogy a kárelosztást valamivel megkísérelje igazságosabbá tenni. Azonban ez a cél teljes mértékben azért nem lesz soha elérhető, mert az előreláthatóság mindig kötődik az adott esetben, így szubjektív eleme az ítéletnek, hiszen pontosan nem lehet meghatározni mi előre látható és mi nem, ezt a bírói joggyakorlat alakítja ki.

          A szerződések esetében kisebb mértékű ez a szubjektív mérlegelési tényező, hiszen a fennálló jogviszony folytán több információ áll rendelkezésre arról, milyen eshetőségekkel lehetett számolni, melyekkel nem.[10]

          „Az előreláthatósági klauzula lényegében a kár törvényi szintű mérséklésének tekinthető”, amely azért jelent olyan jelentős változtatást, mert a korábbi Ptk. nem tartalmazott lehetőséget a kártérítés csökkentésére. [11] Tehát tulajdonképpen a „mindent vagy semmi” alapon működtek, nem volt lehetőség a kártérítés mértékének csökkentésére.

          Az előreláthatósági klauzula azt takarja, hogy még szerződésszegés esetén is csak olyan károk megtérítésére kötelezhető a szerződésszegő fél, amelyeket a szerződéskötéskor előre látott vagy láthatott. Ehhez nem elég, hogy a „kár elméleti lehetőségét” [12] lássa előre az illető, hanem a keletkezhető kár nagyságrendjét is tudnia kell előre. Azonban a Ptk. 6:143§ (3) bekezdése alapján szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

          Előreláthatóság a szerződési jogban

          A szerződésekben bizonyos esetekre vonatkozóan előre meg szokták határozni a kockázatok viselését, így ezek bekövetkezte esetén nincs szükség mérlegelésre. Kölcsönösen biztosítják egymást a felek, hogy ezekben a rögzített, meghatározott esetekben kompenzációt vállalnak egymás felé.

          Azonban természetesen az összes lehetséges élethelyzetet nem lehet rögzíteni, hiszen az a tranzakciókat költségesebbé, lebonyolításukat időigényesebbé tenné. Így az előreláthatóság elve akkor merül fel, ha egy a szerződésben nem rögzített eset áll elő. „Ha pedig szerzõdésszegés történik, felmerül, hogy ezek a kockázati körök milyen következményekre terjednek ki.”[13]  Ekkor kell alkalmazni az új Ptk. értelmében az előreláthatósági klauzulát. Bizonyos következmények normálisnak (előreláthatónak), míg mások abnormálisnak tekinthetők. Az új szabályozás szerint pedig csak az előbbiért felel már a terhelt fél.

         Itt szeretném megemlíteni e klauzula hasznos funkcióját, amely az, hogy a feleket a békés, szorosabb együttműködésre, hatékonyabb információáramlásra sarkallja. A kockázatról való tudomás felderítése időigényes és költséges lehet, ám a normális kockázatok esetében ezeket a fél már az ígéret megtételétől fogva viseli az előreláthatósági klauzula biztosítása révén.

          „Ha a fél ennél többet akar, értesítenie kell a másikat a lehetséges speciális kockázatokról, és ki kell alkudnia, hogy azokat õ viselje, vagy – ha olcsóbb – biztosítást kell kötnie rá.”[14] Magyarul a kockázatmegosztás is együttműködéssel, hatékonyabban tud működni.

          Vissza szeretnék utalni a szerződésszegések kapcsán az angol precedensadó Hadley ügyére, amely jól mutatja, hogy a kár csak akkor állapítható meg, ha ez a szerződésszegés közvetlen, természetes következményének tekinthető, nem pedig egy harmadik ok folytán következett be. A Hadley esetben is a molnár kára nem abból következett, hogy a gyártó később szállította le a tengelyt a megbeszéltnél, hanem abból elsődlegesen, hogy a malom elromlott. Tehát ez egy abnormális következmény, amely esetben kell vizsgálni az előreláthatóságot. A bíróság ebben az ügyben pedig azért nem ítélte meg a kártérítést, mert a molnárok többsége ilyen helyzetekre tartalék malomkő tengelyt tart, így nem tartották indokoltnak a termelés leállását, és a bevétel kiesését. [15]

          Már említettem, hogy az előreláthatóság mint szubjektív, tág fogalom mindig az adott bíró mérlegelésén múlik, hogy az adott esetre vonatkozóan hogyan értelmezik. Ez az eset jól mutatja a klauzula bizonytalanságát, és azt, hogy mekkora mozgásteret biztosít a bírói mérlegelésnek.

         Előreláthatóság a deliktuális jogban

         Mint már említettem a szerződési joggal szemben, itt már jóval kevésbé körülhatárolható az előreláthatóság fogalma, a bírói mérlegelés még nagyobb szerephez jut. Ebben az esetben a kockázatok mérlegelésének elmulasztása, az ésszerű előrelátás hiányának lesz a következménye a felelősségvállalás, azonban az nincs megszabva, hogy a milyen fokig terjedjenek a következmények.

          Itt két kérdés merül fel. Egyrészről, hogy tőle elvárhatóan mindent megtett-e annak érdekében, hogy elhárítsa a veszélyt, és megelőzze a kárt. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy a mulasztás vagy a cselekvés megtörténte előtt mit kellett előre látnia, és hogy később ezeket figyelembe véve cselekedett-e, próbálta-e elkerülni az előrelátható veszélyeket.

          A másik eldöntendő kérdés pedig az, hogy a kár bekövetkezte után milyen mértékben tehető az adott illető felelőssé. Itt pedig azt kell vizsgálni, hogy a kár milyen kapcsolatban áll az ok folyamatot elindító magatartással. Közvetlenül, természetes módon váltja ki azt, vagy sem.

         Felmerülhet itt az a kérdés, hogy mit is kell pontosan előre látni. Erre a válasz, hogy a kár típusának előrelátása mindenképpen szükséges, azonban a történés pontos menetét nem kell előre tudnia.

         A deliktuális jogban fokozott jelentőséghez jut a törvényben rögzített szabályozás, hiszen ekkor a felek ismeretlenek egymás számára, így természetesen szerződés hiányában nem volt módjuk előre meghatározni a kockázat viselését, a felelősségvállalást bizonyos esetekre, mint a szerződési jogban.

          Összehasonlítva a szerződési és a deliktuális jogban alkalmazandó előreláthatósági szabályt, az előző esetében nem kerül sor a szerződésszegő magatartás vizsgálatára, míg a deliktuális jogban a magatartást magát is figyelembe kell venni a mérlegelés során, mégpedig a felróhatóságból kifolyólag.

          A szerződési és a deliktuális felelősség összevetése

          Látható az előzőekben leírtak folytán, hogy az új Ptk. kárelosztási rendszerében már élesen elhatárolható egymástól a szerződéses illetve a deliktuális felelősség. A szerződési jogban mivel az előreláthatóság követelménye garanciát jelent a szerződő felek együttműködésére nézve, így azt mondhatjuk, hogy ez az eszköz a „liberális magánjogi felelősség irányába hat.”.[16] Nagyobb függetlenséget biztosít a feleknek, nagyobb teret az önálló cselekvésre.

          Ezzel szemben  a szerződésen kívül okozott károk esetében már nincsenek biztosítva az előreláthatósági klauzulával ezek a garanciák. Mint már említettem, itt nem beszélhetünk a két fél közötti kapcsolatról, így hatékonyabb együttműködésről ebben az esetben nincs szó.

          Ebből következik, hogy míg a szerződéses felelősség esetében minél intenzívebb a kapcsolattartás a felek között, annál inkább hat a kockázatmegosztás a károk elleni védekezés felé, a szerződésen kívül okozott károk esetében ez nem mondható el, sőt talán az intenzív kapcsolat ott negatív tényezőként is hathat.          Amennyiben a felelősség a felróhatóan okozott, maga után deliktuális felelősséget vonó kárra vonatkozik éppen, akkor az előreláthatóság említett kétféle funkciója nem válik szét egymástól.

          Az előreláthatóság mechanikus szabállyá tétele vagy szélesebb bírói mérlegelés biztosítása?

          Ez egy igen problémás és összetett kérdés, azonban én úgy gondolom, hogy mégis szerencsésebb, ha a mérleg oldala a szélesebb bírói mérlegelés fele dől. Márton Géza is felhívta a figyelmet arra, hogy „az előreláthatóság mechanikus szabállyá tétele nem kívánatos”.[17] Ez azt jelenti, hogy a deliktuális károkozás esetében mégiscsak az az előnyösebb, ha a bírónak a jogszabály nagyobb mérlegelési lehetőséget biztosít, hiszen így túl tág halmazt kéne összefognia a szabályozásnak, és a merev szabály nem tudna minden esetre úgy illeszkedni, hogy az minél igazságosabb legyen. Tehát bár a szubjektív döntéshozatalnak is megvan a maga hátránya a szerződésen kívüli károkozás esetében, ugyanakkor szükséges is az alkalmazása jobb megoldás híján.

          Egyéb észrevételek az ésszerű előreláthatóságról a magyar Ptk. rendszerében

          Székely László (korábban a magánjogi kódex kodifikációjáért felelős miniszteri biztos) úgy látja, hogy az új hatályos Ptk. a réginek körülbelül a felét megőrizte, egynegyedét csak enyhén korrigálta és a másik negyedét jelentősen megreformálta. [18] Ezt a felosztást tekintve pedig én leginkább az utóbb említett negyedbe helyezném el a kármegosztás szabályozását (kiváltképp az előreláthatósági klauzulát), hiszen ez ténylegesen egy nagy reformja a magyar Ptk.-nak.

          Az eddigi szabályozásban a felelősség megalapításának szinte egyetlen, és legfontosabb feltétele volt, hogy jogellenesen okozza az illető a kárt. Tehát ha jogszerűen okozza a kárt, azok kártérítési felelősséget nem hoznak létre, csupán kártalanítási kötelezettséget vonhat maga után bizonyos meghatározott esetekben. Az új Ptk.-ban foglaltak szerint azonban a kártérítési felelősség négy alapvető feltételét különböztethetjük meg: a kár, a károkozó magatartás és a kár közötti ok-okozati kapcsolat, a jogellenesség és végül a felróhatóság. [19]

          Bár a német jogirodalomban erősen megkérdőjelezik a felróhatóság és a jogellenesség elhatárolásának szükségességét, Menyhárd Attila (egyetemi tanár) úgy véli, hogy bár valóban nehéz a két fogalmat elhatárolni egymástól, ez mégsem lehetetlen.

          A kártéritési felelősség szabályozására való átfogóbb kitekintés után visszatérnék magára az előreláthatósági klauzulára. Hanák András (ügyvéd) véleménye szerint ennek a klauzulának a bevezetése határozottan az angol-szász jogrendszerhez való közeledést jelenti, amely nagy kérdés napjainkban, hogy mennyire is közeledjünk ehhez a merőben más szabályozási rendszerhez. Így ennek kapcsán felmerükl a kérdés, hogy bár az ottani jogrendszerben működőképes előreláthatósági szabály mennyiben lesz képes a magyar jogrendszerbe is beépülni.

          Wellmann György úgy véli, hogy ez a klauzula a piaci viszonyokra alapoz, „márpedig a piaci viszonyok között kötött szerződések központi eleme az üzleti tevékenységgel szükségképpen együtt járó kockázatok kalkulálhatósága”.[20] Ez alátámasztja tehát a klauzula követelményét, miszerint ne haladja meg a megtérítendő kár azt a kárt, amellyel a nem szándékos szerződésszegés esetén a fél a szerződés megkötése időpontjában számíthatott, előre láthatott.

          Ki szeretnék térni arra, hogy az előreláthatósági klauzula lényegében egy objektív kategória. [21] A kártérítése mérce, az előreláthatóság fogalmának alkalmazása egy fontos jogpolitikai célt szolgál, miszerint a súlyosabbnak tekinthető eseteket elválassza az enyhébben szabályozandó kevésbé súlyos esetektől, károkozásoktól. Emellett ha a szerződéses felelősséget tekintjük, akkor a szabályozás céljának tekinthető az is, hogy a szerződésszegő fél megismerje, tudatában legyen a szerződés megkötésekor a szerződés folytán vállalt kockázatoknak és ennek tudatában hozhassa meg döntését, tehát hogy a felelősség abnormális körülmények tekintetében ne terhelje az adott személyt.

          A Bécsi Vételi Egyezmény értelmében a kártérítési felelősség döntően objektív-jellegű, a „felróhatóságtól/vétkességtől független felelősség”.[22]

          „A jog-gazdaságtani elemzése a teljes (elmaradt haszon alapján számított) kár megtérítésével összevetve elemzi ezt a szabályt.”[23] Azok a szerződő felek akik a szerződésből nagyobb haszonhoz szeretnének hozzájutni, a szerződásben magasabb kártérítési összeget igyekeznek meghatározni.

           Mennyiben szolgált alapul az új magyar Ptk. megírásakor más államok jogrendszere, és pozitívnak tekinthető-e adott esetekben a mintakövetés?

          Már említettem, hogy az új magyar Ptk. alapul vette egyrészről a Bécsi Vételi Egyezményt, valamint Európai Szerződési Jog Alapelveit, azonban azt nem mondhatjuk, hogy bármely ország jogrendszerét kizárolagos munkának tekinthetnénk, ha megfigyeljük a magyar jog kodifikációját. Azonban az összehasonlító jogi szemlélet a fejlődés eléréséhez mindneképpen szükséges.

          Emellett az előreláthatósági klauzula nem csak a már említett egyezményekben szerepel, hanem a római UNIDROIT-Intézet (melynek fő feladata az anyagi jog egységesítése) kártérítési rendelkezeései között is szerepel az előreláthatóság fogalma.[24] A 7.4.4. cikk szerint: „A nemteljesítő fél csak azért a kárért felel, amelyet a szerződés megkötése idején előre látott, vagy ésszerűen előre láthatott, mint nemteljesítésének következményét.”

          Külön ki szeretném emelni a nemzetközi egységesítést célzó egyezményeket is, amelyek alkalmazása azért nem jelenthet hátrányt a magyar jogrendszer számára sem, mert világméretű elfogadás céljával készültek el, magas szinten absztrahált, mert sok országban, széles körben került alkalmazásra, figyelembe vették a a fejlettebb jogrendszerekben kialakult jól működő újításokat, a liberális magánjogi szabályozás fele húz azáltal, hogy a szerződő felek számára nagyfokú autonómiát biztosít az előreláthatóság elve, és teljes mértékben alkalmazkodik a nemzetközi kereskedelem működéséhez és igényeihez.[25]

          Az előreláthatóság elvének hatékonysága

          Tehát most az új szabályozás költségeit, közgazdasági határait fogom bemutatni. Elöljáróban le szeretném írni, hogy egy szankciót akkor tekintünk hatékonynak, amennyiben annak végrehajtása a legkisebb összköltséget vonja maga után a többi szankcióhoz viszonyítva, emellett nem szabad, hogy a szerződésszegés folytán a szerződésszegő nyereséghez jusson. Az előreláthatóság elve eleget tesz ezeknek a feltételeknek, mivel a szerződő felek figyelembe vehetik, szem előtt tarthatják az alkuval kapcsolatos tudnivalókat, egyeztethetik egymással saját gazdasági szempontjaikat, így végül racionális döntést tudnak hozni.

          Azonban az előreláthatósági klauzula nem tud hatékony lenni azokban a jogrendekben, ahol a kártérítésnél megszorító feltételként használják, mert így a szerződésszegő fél nyereséghez juthat.

        „… egy szerződésszegés és az alkalmazott szankciója akkor lehet hatékonyságnövelő, ha a rendelkezésre álló erőforrásokat úgy rendezi át, hogy azok ennek következtében nagyobb hasznot eredményezzenek.”[26] Azonban ez alól a megállapítás alól számos kivétel mentesül, és a legtöbb esetben a szerződésszegés folytán a társadalom összessége nem jut előnyhöz.

          ÖSSZEGZÉS

         Röviden összefoglalva tehát számos pozitív és negatív aspektus létezik az előreláthatósági elvvel kapcsolatban, azonban úgy gondolom, hogy alapvetően előnyös ez a reform a magyar Ptk. felelősségi rendszerében. Ezt többek között az igazolja, hogy az új klauzula hatékony szabályozásnak minősült az eredmények alapján.

          Nagyon fontos következménye ennek az elvnek, hogy a kártérítési felelősség immár nem olyan korlátlan, mint eddig volt Magyarországon, a kárelosztásban egy bizonyos keretet, mércét szabott az új klauzula. Ennek következtében nagy előrelépés, hogy a szerződési jogban nagyobb autonómiával rendelkeznek a szerződő felek, és hogy a serkenti az együttműködésre való törekvést a felek között, ezzel liberálisabbá téve a magyar magánjogi szabályozást.

          Végezetül megemlíteném, hogy a szélesebb bírói mérlegelés a deliktuális felelősség terén sikeresebb megoldásnak bizonyul az előreláthatóság mechanikus szabállyá tételével szemben, amikor is az esetek diverzitása folytán a merev szabály nem lehet mindig megfelelően alkalmazható.

Írta:

Királyvölgyi Krisztián

[1] Előrelátható kár: az új Ptk. új felelősségi rendszerrel közelítene az üzleti valósághoz (1. rész). In http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20131120-elorelathato-kar-az-uj-ptk-uj-felelossegi-rendszerrel-kozelitene-az-uzleti-valosaghoz-1-resz.html (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[2] FARKAS Balázs, Ésszerű előreláthatóság az új Ptk. felelősségi rendszerében. In http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20094sz/09.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[3] BIRO Alma, A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a Ptk. kodifikációjával. In http://www.ajk.elte.hu/file/BiroAlma-BecsiEgyezmeny.pdf 4-5. (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[4] BIRO Alma, A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a Ptk. kodifikációjával. In http://www.ajk.elte.hu/file/BiroAlma-BecsiEgyezmeny.pdf 4-5. (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[5] MENYHÁRD Attila – MKE Károly – SZALAI Ákos, Az előreláthatósági klauzula előre látható problémái. In http://www.kormanyzas.hu/082/3.php (A kutatás ideje: 2014. április. 30.)

[6] Dr. VÉKÁS Lajos, Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz

[7] BIRO Alma, A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a Ptk. kodifikációjával. In http://www.ajk.elte.hu/file/BiroAlma-BecsiEgyezmeny.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[8] BIRO Alma, A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a Ptk. kodifikációjával. In http://www.ajk.elte.hu/file/BiroAlma-BecsiEgyezmeny.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[9] BIRO Alma, A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a Ptk. kodifikációjával. In http://www.ajk.elte.hu/file/BiroAlma-BecsiEgyezmeny.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[10] FARKAS Balázs, Ésszerű előreláthatóság az új Ptk. felelősségi rendszerében. In http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20094sz/09.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[11] Előrelátható kár: az új Ptk. új felelősségi rendszerrel közelítene az üzleti valósághoz (1. rész). In http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20131120-elorelathato-kar-az-uj-ptk-uj-felelossegi-rendszerrel-kozelitene-az-uzleti-valosaghoz-1-resz.html (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[12] Előrelátható kár: az új Ptk. új felelősségi rendszerrel közelítene az üzleti valósághoz (1. rész). In http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20131120-elorelathato-kar-az-uj-ptk-uj-felelossegi-rendszerrel-kozelitene-az-uzleti-valosaghoz-1-resz.html (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[13] FARKAS Balázs, Ésszerű előreláthatóság az új Ptk. felelősségi rendszerében. In http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20094sz/09.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[14] FARKAS Balázs, Ésszerű előreláthatóság az új Ptk. felelősségi rendszerében. In http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20094sz/09.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[15] FARKAS Balázs, Ésszerű előreláthatóság az új Ptk. felelősségi rendszerében. In http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20094sz/09.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[16] FARKAS Balázs, Ésszerű előreláthatóság az új Ptk. felelősségi rendszerében. In http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20094sz/09.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[17] FARKAS Balázs, Ésszerű előreláthatóság az új Ptk. felelősségi rendszerében. In http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20094sz/09.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[18] Kártérítés 2.0 – Kártérítési jog az új Polgári Törvénykönyvben. In http://www.jogiforum.hu/hirek/29160 (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[19] Kártérítés 2.0 – Kártérítési jog az új Polgári Törvénykönyvben. In http://www.jogiforum.hu/hirek/29160 (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[20] Kártérítés 2.0 – Kártérítési jog az új Polgári Törvénykönyvben. In http://www.jogiforum.hu/hirek/29160 (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[21] Dr. CSÁSZÁR Mátyás, A Bécsi Vételi Egyezmény alapvető szerződésszegésre és kártérítésre vonatkozó szabályozása. In http://www.maganjog.hu/download/polg/Absztrakt_Csaszar_Matyas.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 30.)

[22] Dr. CSÁSZÁR Mátyás, A Bécsi Vételi Egyezmény alapvető szerződésszegésre és kártérítésre vonatkozó szabályozása. In http://www.maganjog.hu/download/polg/Absztrakt_Csaszar_Matyas.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 30.)

[23] MENYHÁRD Attila – MKE Károly – SZALAI Ákos, Az előreláthatósági klauzula előre látható problémái. In http://www.kormanyzas.hu/082/3.php (A kutatás ideje: 2014. április. 30.)

[24] BIRO Alma, A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a Ptk. kodifikációjával. In http://www.ajk.elte.hu/file/BiroAlma-BecsiEgyezmeny.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[25] BIRO Alma, A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a Ptk. kodifikációjával. In http://www.ajk.elte.hu/file/BiroAlma-BecsiEgyezmeny.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)

[26] BIRO Alma, A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a Ptk. kodifikációjával. In http://www.ajk.elte.hu/file/BiroAlma-BecsiEgyezmeny.pdf (A kutatás ideje: 2014. április. 29.)