Ennek a témakörnek tartalma 1 hozzászólás, 2 résztvevő. Utolsó frissítés:  jelolt1234 9 hónapja, 4 hete telt el.

2 bejegyzés megtekintése - 1-2 / 2
  • Szerző
    Bejegyzés
  • #44681

    AndrewD
    Tag

    Tisztelt Szakértők!

    Szeretnék az alábbi ingatlan adózási kérdésben tisztán látni, ugyanis egy adószakértő azt mondta, hogy nem kell szja-t fizetnem és így nem is kell adóbevallást készítenem.
    Terhel-e szja fizetési és adóbevallási (készítési) kötelezettség az alábbi ügyletben:
    ingatlan szerzés éve: 2015/ 20 mio ft értékben
    ingatlan eladás éve: 2016 / 22,5 mio ft értékben
    Ez eddig egyszerű mert 2,5 mio után kell/kellene adót fizetni 375.000 ft-ot ha nem vettem volna egy másik ingatlant->
    Tehát ezt az összeget befektetve és kiegészítve, 2016-ban vettem 25,7-ért ingatlant és itt megfizetésre került a 22,5 mio és 25,7 mio közötti 4%-os illeték.
    Tehát a kérdésem hogy ha az ingatlan 2016-os eladásából származó összegből és a plusz jövedelemből (azaz a 2,5 mio-t is befektetve), valamit hozzárakva, magasabb értékű ingatlant vettem és megfizetésre került a különbözeti 4%-os illeték is, akkor valóban kell-e adóznom (azaz adóbevallást készíteni).
    Ha igen akkor az ügyvédi munkadíjjal és illetékkel csökkenthetem-e az szja fizetési kötelezettségemet.

    Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
    Üdvözlettel:
    András

    #44682

    Kedves AndrewD

    A választ az Szja törvényben kell keresni

    Kell adót fizetnie, de csökkentheti azt az igazolható, megszerzésre fordított költségekkel, valamint az értéknövelő (számlás) beruházásokkal.

    Az illetéket hirtelen nem tudom, hogy bele lehet-e számítani, de azt gyanítom, hogy az is megszerzésre fordított összeg.

    62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:617
    a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
    b) az értéknövelő beruházásokat;
    c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
    (2) A megszerzésre fordított összeg
    a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;
    b) a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;
    c) a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;
    d) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;
    e) a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;
    f) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha
    fa) a szerzési érték az a)-d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,
    fb) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt
    azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;
    g) ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,
    ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;
    gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében
    1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,
    vagy
    2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül.
    (3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.
    (3a) Ha az ingatlan értékesítése – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
    (4)624 Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg)
    1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
    2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
    3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
    4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
    5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
    (5)625
    (6)626
    (7)627
    (8) Nem kell jövedelmet megállapítani az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt a bevételt az adózó a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Abban az esetben, ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

2 bejegyzés megtekintése - 1-2 / 2

Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.