Salát Gergely (szerk.): A kínai alkotmány

Budapest, Typotex Kiadó, 2015. 213 oldal, ISBN 978-963-279-859-2

Noha manapság a Kínai Népköztársaságról rengeteget írnak, az ország jogrendszeréről és működési sajátosságairól viszonylag keveset tudunk. A jogi sinológia az európai és az amerikai jogtudományban ugyanis csak a kilencvenes években látott hozzá a kínai jogrendszer szisztematikus feldolgozásához. A magyar jogtudományban is elvétve találunk olyan tanulmányt, ami a világ második legnagyobb gazdaságának és legnépesebb országának jogrendszerével, alkotmányos berendezkedésével foglalkozna. Ezért különösképpen hiánypótló és közérdeklődésre joggal számot tartó a magyar Kína-kutatók és jogászok által közérthető stílusban írt A kínai alkotmány című, Salát Gergely szerkesztésében nemrég megjelent tanulmánykötet, mely a PANTA sorozat kiadványa.

A tanulmányok szerzői, sorrendben Salát Gergely, Jordán Gyula,Koi Gyula, Bóka János, valamint Kormány Attila. A kötet a máig hatályos, 1982-es kínai alkotmányt elemzi, melynek szövegét Varga Bálint Zsolt fordításában elsőként teszi magyar nyelven hozzáférhetővé. A mű az első két tanulmányban történeti megközelítéssel, a következő háromban pedig jogi kontextusba helyezvemutatja be a legfontosabb kínai törvényt. A történeti aspektus azért fontos, mert a jelen Kínájának jogi szempontú vizsgálatát megnehezíti a tradíciók keveredése a modern hatásokkal, mivel Kína jogrendszere a XIX. század közepéig lényegében immanens módon fejlődött. Az első tanulmányennek megfelelően a kínai alkotmányozás történeti előzményeiről, a császárkori jogi kultúráról, illetve a 20. század első felének alkotmányozási törekvéseiről szól. A második tanulmány a Kínai Népköztársaságnak a jelenlegit megelőző három alkotmányát, illetve a hatályos alkotmány módosításait elemzi.

A kötet második felére jellemző jogi megközelítés a jogtörténeti dimenziói mellett többek között a jogfilozófia, a komparatív jogtudomány, a jogszociológia illetve a politológia jegyében történő hasznosításátis lehetővé teszi a könyvnek. A harmadik tanulmánya jogtudományeszköztárávaljellemzi az 1982-es alkotmányszöveget és ismerteti a kínai alkotmányjog alapintézményeit. A negyedik írás a kínai alkotmányos berendezkedés egyik alrendszerét, az elmúlt három évtizedben folyamatosan változó igazságszolgáltatásról ad áttekintést, az alkotmány mellett további releváns jogforrások bevonásával. Az ötödik tanulmány az emberi jogok és az alkotmányosság összefüggéseit vizsgálja, bemutatva a kínai felfogás sajátosságait és eltéréseit a nyugati jogszemlélettől és zsinórmértéktől.

Mindenképpen kiemelendő, hogy hazánkban korábban még nem jelent meg hasonló témájú szintézis, ráadásul a kötet széles körű felhasználást tesz lehetővé. A joghallgatók mellett a sinológusok is nagy haszonnal forgathatják a könyvet, sőt a nagyközönség számára is ajánlott ez a modern, olvasmányos stílusú, összetett megközelítésűösszefoglalás.

Fontos megemlíteni, hogy a kötetet alapos és jól áttekinthető, magyar szerzők által magyar nyelven írt, illetve külföldi szerzőktől magyarul megjelent publikációkat tartalmazó bibliográfia zárja, amely komoly segítséget jelent a további részletek iránt érdeklődőknek. Hiszen egy másik ország jogi rendszerének megismerése közelebb vihet minket saját jogi kultúránk megértéséhez is, ráadásul Kína növekvő jelentősége alig túlértékelhető.

Szakáli Máté