Kész az applikációm, de hogyan jelölhetem, hogy melyik telefonra?

Jogi szakcikk

Képzeljük el a következő esetet: hosszas fáradozások árán megalkottuk a mobiltelefonokra tervezett applikációnkat. Az alkalmazás tökéletesen működik, pont olyan, mint aminek elképzeltük a tervezési szakaszban, és ráadásul az Apple operációs rendszerével, és a Google operációs rendszerével is kompatibilis, sőt a Microsoft mobilokon is remekül fut. Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk, érdemes végiggondolni, hogy hogyan tüntethetjük fel az Apple, az Android, és a Microsoft védjegyeit az applikációnkon, mielőtt nem kellő gondosságunk védjegybitorlást eredményezne.

Szerencsére ezek a társaságok gondoltak a külsős fejlesztőkre is, és bizonyos megszorításokkal, de lehetővé teszik, hogy saját fejlesztésű applikációnkon is megjelenhessenek jóhírű és közismert védjegyeik. Természetesen komoly korlátokkal és megszorításokkal. Tekintsük át tehát röviden milyen módon tüntethetjük fel a három legnépszerűbb operációs rendszer megjelöléseit.

1. Az Apple Inc. által meghatározott védjegyhasználati követelmények – az abszolút szigor

Az Apple szabja a legszigorúbb feltételeket a védjegyei használatával kapcsolatosan, így szigorúan tilos az Apple logók, ábrás megjelöléseket feltüntetni az alkalmazáson belül. Ilyen tiltott megjelölések

  • a mindenki által ismert alma logó;
  • az iPhone megjelölése;
  • az App Store ábrája;
  • az iTunes logója;
  • de még a manapság már nem igazán használt hagyományos alma ábra is.

„Tekintettel arra, hogy az Apple kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az APPLE brand az exkluzivitással és a magas minőséggel legyen egyenértékű, és így a felhasználók még véletlenül sem kapcsolhassanak senki mást az APPLE logókhoz, ezért semmilyen formában nem használhatók az APPLE ábrás védjegyek.” – segít a megértésben dr. Szilágyi Zita Beáta, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Akkor mégis mit tehetünk? Applikációnk iOS rendszerrel való kompatibilitását kizárólag az APPLE szóvédjegyek (így például az ’APPLE’, ’iPhone’ vagy ’iPad’) feltüntetésével jelölhetjük, ám itt is vannak megkötések. A kompatibilitásra való utalást csak a csomagoláson, promóciós- és reklámanyagokon tüntethetjük fel, a megjelölés használatára csak hivatkozó kifejezés részeként kerülhet sor (pl.: „iOS-sel kompatibilis”, „iPhone-ra tervezve”), és a megjelölés használatának módja nem sugallhatja azt, hogy a fejlesztő és az Apple között bármilyen szponzorációs vagy egyéb üzleti kapcsolat állna fenn.

2. A Google Inc. felhasználó – barátibb követelményei

Lényegesen könnyebb helyzetben vagyunk, ha azt kívánjuk feltüntetni, hogy applikációnk a Google operációs rendszerén, az Android-on is fut. A Google ugyanis lehetővé teszi, hogy akár betűvel kiírva (tehát szóvédjeggyel), akár egyszerűen a jól ismert Android robot figura (tehát ábrás védjegy) elhelyezésével utaljunk applikációnk kompatibilitására. Természetesen jogai védelme érdekében a Google is megszabja azokat a paramétereket, amelyen belül alkalmazhatóak védett és jóhírű megjelölései.

Az Android™ szó használata során például arra kell ügyelnünk, hogy minden esetben fel kell tüntetni a szó után a védjegyet jelölő „TM” szimbólumot: Android™, továbbá a következő megjegyzést is: „Android is a trademark of Google Inc.” az adott ország nyelvén, így magyarul: „Az Android a Google védjegye.” Érdemes külön megjegyezni, hogy az alkalmazás nevében nem szerepelhet maga az „Android” szó, hanem csak a kompatibilitásra, az Andoriddal való használhatóságra való utalásként jelenhet meg, tehát helyesen: „MediaPlayer for Android” – hívja fel a figyelmet dr. Szilágyi Zita.

A méltán népszerű zöld android robot szabadon használható és módosítható, amennyiben az alábbi szöveg is feltüntetésre kerül mellette: „Az Android robot a Google által alkotott és megosztott művekből került reprodukálásra vagy módosításra és a Creative Commons 3.0 Attribution License-ben foglalt feltételek alapján kerül használatra.”

A Google a honlapján még az Android™ ábra színkódjait is elérhetővé tette, annak érdekében, hogy az applikációkon a lehető legpontosabban reprodukáljuk az ábrát (PMS 376C nyomtatott verzióhoz; #A4C639 HTML színkód).

De mi van akkor, ha kifejezetten azt szeretnénk jelezni, hogy az applikációnk elérhető a Google Play-en keresztül? Szerencsére a Google ezt is engedélyezi a számunkra, így az úgy nevezett ’Google Play’ badge-et is akár elhelyezhetjük az alkalmazásunkon.

A ’Google Play’ badge-nek azonban mindig olvasható nagyságúnak kell lennie, és rákattintva a Google Play Store-jára kell átirányítania. A többi Android™ megjelöléshez hasonlatosan a badge-en is magyar szövegnek kell szerepelnie, és utalni kell a Google védjegyjogosultságára: „A Google Play és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.”

3. A Microsoft szigorúbb követelményei

Végül nézzük meg, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha Windows eszközökön való elérhetőséget szeretnénk az applikációnkon feltüntetni, mikre kell ekkor ügyelnünk.

Sajnos, a Microsoft is az Apple-hez hasonló, szigorúbb feltételeket szab a védjegyei használatával kapcsolatban, így a Microsoft ábrás megjelölései sem szerepelhetnek az appunkon, még akkor sem, ha csupán azt jelezzük, hogy az kompatibilis a Microsoft operációs rendszerével.

A Microsoft esetében is csupán a szó megjelöléssel (pl. „Microsoft”, „Windows”) hivatkozhatunk applikációnk sokszínűségére, de ebben az esetben is számos megkötés van a hivatkozás módjára és feltételeire.

A legfontosabb követelmények, hogy az applikáció neve nem kezdődhet a „Microsoft”, vagy a „Windows” szóval, és ezek a szavak nem lehetnek feltűnőbbek, mint az alkalmazásunk saját neve, továbbá a „Microsoft”, vagy a „Windows” szó feltüntetése nem sugallhatja azt, hogy az alkalmazást a Microsoft készítette – emeli ki a Sár és Társai szakértője.

Ezek tehát a legfontosabb tudnivalók az Apple, a Google és a Microsoft védjegyeinek feltüntetésével kapcsolatosan, ezen követelmények mentén érdemes elgondolkodni azon, hogy az alkalmazásunkon milyen formában jelenítsük meg az Apple, az Android™, és a Windows megjelöléseket. Amennyiben bizonytalanok vagyunk, hogy akár az egyik, akár az összes védjegyet elhelyezzük-e az alkalmazásunkon, vagy a fenti alapelvek nem segítenek eligazodni a tényleges megjelenítés részleteit illetően, érdemes előzetesen védjegyjogi szakember segítségét kérni.

Jogi szakcikk
Jogszerű-e az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon?

A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes …

Jogi szakcikk
Munkahelyi dohányzás – avagy az idő pénz?

Az utóbbi időben bejárta a magyar és a világsajtót a hír, amely szerint egy japán cég évi 6 nap fizetett szabadságot ad a nemdohányzó munkavállalóinak, ezzel is ösztönözve a dohányzásról való leszokást és a dohányszünetek megszűnését. Magyarországon ilyen üzleti döntésről nem tudunk, de a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének …

Jogi szakcikk
Hírlevél feliratkozás – kötelező-e a kétlépéses hozzájárulás a GDPR alapján?

A kétlépéses hírlevél feliratkozás indokául és előnyeként általában azt emelik ki az e-mail marketing szakemberek, hogy egyértelmű azonosítással segít elkerülni a spam feliratkozókat, minimalizálja az adattisztítási munkát, növeli a feliratkozók elhivatottságát és maximalizálja a konverziót. Hátránya viszont az, hogy kevesebb feliratkozót hoz. Tényleg szükséges-e azonban a GDPR alapján a dupla …