Publikáció: Dr. Pajor Dávid – Osztalékfizetés esetén a törzsbetétek arányától való eltérés lehetősége a hatályos jogszabályok alapján
Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) 2014. március 15-i hatályba lépésével a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok is újra szabályozásra kerültek. Az új szabályozás a Ptk. keretei között a magyar jogszabályi környezetben eddig nagyrészt ismeretlen diszpozitivitás – a rögzített szabályoktól való eltérés megengedése – mentén valósul meg. Ez a nagyfokú …
Publikáció – Dr. Karika Márton: Vajon jár-e a munkavállalónak munkabér, ha a munkáltató nem tud részére munkát adni?
Az állásidő az az idő, amelyben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud …
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetése bűntettének történeti fejlődése, valamint a hatályos német és francia szabályozás (2016.)
„ A jó nevelő a rossztól csupán az elkövetett hibák számában, az elkövetett igazságtalanságok mennyiségében különbözik. Van olyan hiba, amelyet a jó nevelő csak egyszer követ el, majd ha kritikusan meggondolja, sohasem ismétli meg.(…) A rossz nevelő a saját hibáiért a gyermeket teszi felelőssé.”[1] I. Bevezetés A gyermekkorúak sérelmére 2012-ben …
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetése bűntettével kapcsolatos büntetéskiszabási és egyéb eljárásjogi kérdések, javaslatok (2016.)
A bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, melynek tételkerete 1-5 évig terjed. A büntetéskiszabás tekintetében az általános rész rendelkezései irányadóak azzal, hogy amennyiben az elkövető fiatalkorú, figyelemmel kell lenni a rá vonatkozó speciális anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezésekre (ld. 56. Bkv.). A bírónak a vádirati tényállás vizsgálatakor különös figyelemmel kell lennie az 1978. …
Dr. Morvai Viktória: A kiskorú veszélyeztetésének bűntette, vagyis a hatályos törvényi tényállás szerkezete és klasszikus dogmatikai elemzése (Btk. 208. §) (2016.)
A tényállás törvényen belüli elhelyezéséből következtethetünk a védendő jogtárgyak körére, azaz arra az absztrakt értékre, melynek védelme társadalmi érdek. Ezt támadja a jogellenes cselekmény, ezt védi az „alkotmányos büntetőjog” [1] eszméinek megfelelően „végső szankciós zárkőként” [2] a büntetőjog. A jogalkotó a Btk. XX. Fejezetében, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények címszó …
Dr. Hársvölgyi Zsuzsanna: Kriminalisztikai szagtan (odorológia)
A bűncselekmények elkövetése során a bűnelkövetők egyre jobban vigyáznak arra, hogy ne hagyjanak ellenük felhasználható nyomokat a helyszínen. A bűnügyi technika ugrásszerű fejlődése előtt fel sem merült, hogy a bűncselekmény helyszínén olyan láthatatlan nyomok – mint pl. a szagok – maradnak, amelyek később akár a tettes eredményes azonosításához is vezethetnek. …
Dr. Hársvölgyi Zsuzsanna: A poligráfos vizsgálat bizonyítási eszközként történő felhasználása a hazai szabályozás tükrében
A poligráfos vizsgálat kiemelkedő szereppel bírhat különböző bűnügyekben, mivel az a nyomozás eredményes kimeneteléhez nagymértékben hozzájárulhat, illetve azt a megfelelő irányba orientálhatja. Ezen belül is segítséget nyújt adott bűncselekmények kapcsán az azzal érintett személyek bűncselekményhez való viszonyának a feltárásában, valamint vallomásuk valóságtartalmának felderítésében. A poligráfos vizsgálat eredményének bírósági eljárásban történő …
Dr. Hársvölgyi Zsuzsanna: A fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazható büntetések és intézkedések rendszere
A fiatalkorú bűnözés mértéke Magyarországon és a világ egyéb országaiban is folyamatosan növekszik. Álláspontom szerint fontos foglalkozni ezzel a kérdéssel, tekintettel arra, hogy az a fiatalkorú generáció, amely most vagy javítóintézetben, vagy büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik, nem mindegy, hogy hogyan illeszkedik vissza szabadulása után a társadalomba, továbbá, hogy ezen fiatalok a …
Benda Vivien: Alapjogok korlátozása – technikák a gyakorlatban
I. Bevezetés Az emberi jogok deklarálása, alkotmányba foglalása átütő erejű történelmi lépésnek bizonyult. A hatékony védelemnek azonban csak a kezdetét jelentheti a tételes jogi elismerés, ahhoz, hogy a személyeket ne lehessen önkényesen megfosztani az őket emberi mivoltuknál fogva megillető jogaiktól, tovább kell lépni és meg kell vonni a beavatkozás határait. …
Dr. Schweighardt Zsanett: Gondolatok a szabálysértési mediációról a 2017. január 1-től hatályos szabályok tükrében. Székesfehérvár, 2017. május 31.
Gondolatok a szabálysértési mediációról a 2017. január 1-től hatályos szabályok tükrében. Székesfehérvár, 2017. május 31. I. A szabálysértési jog helye a jogrendszerben Magyarország mint jogállam differenciált eszközökkel szankcionálja a jogilag védett értékek megsértését, mégpedig büntetőjogi, szabálysértési jogi és közigazgatási jogi eszközökkel. Az ezek közötti választást az határozza meg, hogy az adott jogellenes …
Dr. Schweighardt Zsanett – A sértetti érdekérvényesítés jogi lehetőségei Európában – a kezdetektől a 2012/29/EU áldozatvédelmi irányelv megalkotásáig vezető út
A sértetti érdekérvényesítés jogi lehetőségei Európában – a kezdetektől a 2012/29/EU áldozatvédelmi irányelv megalkotásáig vezető út – Székesfehérvár, 2017. május 15. I. A bűncselekményekre és a sértettekre vonatkozó statisztikai adatok Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban a személy, illetve vagyon elleni bűncselekmények száma meghaladja az évi 30 milliót. Az Unió …
Publikáció – Dr. Horváth Katalin: Ne féljünk a GDPR-tól! – 5 tévhit az EU új adatvédelmi rendeletéről
Az elmúlt hónapokban nem telt el úgy nap, hogy valamilyen hír ne jelent volna meg az Európai Unió új adatvédelmi rendeletéről. A legtöbb megjelenés, akár jogi, akár üzleti oldalról is született, elsősorban arról próbálja meggyőzni a közönségét, hogy olyan nagy horderejű újdonságok és változások kerülnek bevezetésre ezáltal, amelyeket a cégek …
Dr. Schweighardt Zsanett – A sértetti érdekek érvényesítésének jogi lehetőségei a 2012/29/EU áldozatvédelmi irányelv tükrében
A sértetti érdekek érvényesítésének jogi lehetőségei a 2012/29/EU áldozatvédelmi irányelv tükrében – Székesfehérvár, 2017. május 15. I. A bűncselekményekre és a sértettekre vonatkozó statisztikai adatok Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban a személy, illetve vagyon elleni bűncselekmények száma meghaladja az évi 30 milliót. Az Unió több mint 500.000.000 főnyi …
Publikáció – Dr. Kozák Beatrix: Iskolai zaklatóból bűnelkövető?
I. Bevezető A fiatalkorúak által az egymás sérelmére megvalósított cselekmények leggyakoribb elkövetési helye az iskola, hiszen idejük nagy részét ott töltik. Ugyanakkor kevesen vannak tisztában azzal, hogy mindannak, amit az iskolában tesznek, nemcsak az intézmény falain belül lehet jogkövetkezménye. Talán sokan közülük azzal sem, hogy annak jogkövetkezménye is lehet. Jelen …
Dr. Bán Gergely – A versenytilalmi korlátozás ellenértéke – Hogyan, mikor és mennyit fizessen a munkáltató?
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – bizonyos kivételektől eltekintve – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Felmerül a kérdés, a munkavállalót a munkaviszonya megszűnését követően is terheli-e e kötelezettség, és amennyiben igen, úgy mi jár a részére e kötelezettség teljesítéséért. A Bán és Karika Ügyvédi …